Ugrás a tartalomhoz

Kis-Kaukázus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis-Kaukázus
(მცირე კავკასიონი, Kicik Qafqaz Dağları)

Hely Grúzia
 Örményország
 Azerbajdzsán
HegységKaukázus
Legmagasabb pontGamış dağı (Murovdağ) (3724 m)
Hosszúság600 km
Szélesség120 km
Elhelyezkedése
Kis-Kaukázus (Grúzia)
Kis-Kaukázus
Kis-Kaukázus
Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 41° 21′, k. h. 43° 43′41.350000°N 43.716667°EKoordináták: é. sz. 41° 21′, k. h. 43° 43′41.350000°N 43.716667°E
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Kaukázus témájú médiaállományokat.

A Kis-Kaukázus (azeriül Kiçik Qafqaz, örményül Փոքր Կովկաս, grúzul მცირე კავკასიონი) avagy Alacsony-Kaukázus a Kaukázus régióban húzódó hegységrendszer Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán területén, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között.

A Kis-Kaukázus és az Örmény-felföld alkotja a Transzkaukázusi-fennsíkot.

Leírása

[szerkesztés]

A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között húzódó Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és az attól 100 km-rel délebbre, azzal párhuzamosan haladó, de nála alacsonyabb és rövidebb Kis-Kaukázus. Utóbbi 600 km hosszú, 120 km széles hegyrendszer. Legmagasabb csúcsa a 3724 méter magas Gamış dağı Azerbajdzsánban.

A Kis-Kaukázus a Fekete-tengernél, Poti és Nyikolajevszk között kezdődik, nyugatról keleti irányba vonul, majd hirtelen délre fordul, és az Alagöz nevű vulkánban (4000 m) végződik. Több ága a Csokh és Felső-Araksz közt a Tauruszhoz fűzi. Egyik ága kelet felé vonul a Kura és az Araksz folyók közt; ez a Bambak-hegység. Legnagyobb magasságát a Gök-csaj közelében éri el, ahol ismét több ágat bocsát ki, amelyek közt a legjelentékenyebb a Karabagh és a Migri.

A Nagy- és a Kis-Kaukázust a Likhi-hegység köti össze, amely elválasztja a Kolkhida-alföldet és a Kura-medencét.

A Kis-Kaukázus része a Meszkheti-hegység is.

Nagy tava a Szeván-tó.

Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen fut.

Geológiája

[szerkesztés]

A Kis-Kaukázus nagyrészt vulkanikus eredetű. Területén található a grúziai Dzsavakheti vulkáni fennsík. A környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.

A Kaukázus legmagasabb csúcsainak magva gránit; ezt a legtöbb helyen porfir, azután kristályos palák és végül üledékes kőzetek takarják. A porfirsziklák vörös porfirból, amfibolból és augitból vannak. Itt-ott, különösen a Kis-Kaukázusban trachitot, doleritot, sőt obszidiánt is találni, de sehol sem nagyobb mennyiségben.

A Kis-Kaukázus fontosabb ásványkincsei a vas, réz, ólom.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy