Lisznyó
Megjelenés
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Lisznyó (Lisnău) | |
Lisznyó madártávlatból | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Uzon |
Rang | falu |
Községközpont | Uzon |
Irányítószám | 527132 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64666 |
Népesség | |
Népesség | 427 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 383 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 520 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 31″, k. h. 25° 53′ 21″45.775414°N 25.889222°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 31″, k. h. 25° 53′ 21″45.775414°N 25.889222°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lisznyó (románul Lisnău) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik. 1992-ben 471 lakosából 463 magyar és 8 román volt.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre a Lisznyó-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv lesz (= erdő) főnévből való és valószínűleg nagy kiterjedésű erdeiről nevezték el.
Története
[szerkesztés]- 1332-ben Lizno néven említik először. A falu már 1333-ban egyházas hely volt. 1612-ben a török dúlta fel, sok embert elhurcoltak. 1706-ban a faluban táborozó kurucokat lepték meg a császáriak. 1910-ben 924 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 14. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1622-ben, 1804-ben és 1913-ban bővítették és javították.
- Ortodox temploma 1813-ban épült.
- A falutól egy órára a Borsos-patak és a Várárka közötti Várbércen tekintélyes várromok találhatók, melyet Törökvárnak hívnak. Nevét onnan kaphatta, hogy a lakosok a török elől ide menekültek fel.
- A Borzas-bérc egyik csúcsán Barabás várának nevezett őrtorony állott melynek falai most is kivehetők.
- A vártól nem messze levő kénes kigőzölgés tette lehetővé fürdőtelepének kiépítését, mely az egyik legkedveltebb üdülőhellyé tette, jelentősége csak Előpatak felemelkedésével szűnt meg.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1630-ban Lisznyai Kovács Pál tanár, krónikaíró
- Itt született 1921-ben Dancsuly András egyetemi tanár, pedagógiai író.
- Itt született 1924-ben Vargha Jenő kémikus, egyetemi oktató, a kémiai tudományok doktora.
- Innen származik a lisznyói Damó család, amelynek Nógrád megyébe a 17. század végén kiköltözött ágából származott Lisznyai Damó Kálmán költő, forradalmár, aki székely származására igen büszke volt.[2]
Források
[szerkesztés]- Jakó (lisznyói családfa) In.:Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) család története és családfája.[3]
- Lisznyó. Térj haza vándor.[4]
- Lisznyó.[5]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása / (angol nyelven). mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2024. június 22.)
- ↑ Sipos Béla. Jakó (lisznyói) családfa
- ↑ Szabolcs, Molnár: Lisznyó (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2021. november 29. (Hozzáférés: 2024. június 22.)
- ↑ admin: Lisznyó (hu-HU nyelven), 2009. augusztus 17. (Hozzáférés: 2024. június 22.)