Ugrás a tartalomhoz

Mészégető

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészégető (Vápeník)
A község látképe
A község látképe
Mészégető zászlaja
Mészégető zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1600
PolgármesterJaroslav Krajkovič
Irányítószám090 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület3,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.391667°N 21.541667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.391667°N 21.541667°E
Mészégető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészégető témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mészégető (1899-ig Vapenik, szlovákul: Vápeník, ukránul: Vapenik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 13 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek északi részén, a lengyel határ mellett 448 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu 1573 és 1598 között a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1600-ban említik először „Vapene Uiszeswidnicze” néven. 1618-ban már két településből, Alsó- és Felső-Wapennikből állt. A két település 1697 előtt olvadt össze. 1713-1714-ben csaknem teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 26 házában 159 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAPENIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 órányira; határja sovány, fája elég van.[2]

1828-ban 26 ház és 208 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdasággal, bognár és asztalosmesterséggel, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepétől sokan kivándoroltak a faluból.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vapenik, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 11 romai, 195 g. kath., 13 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Ut. p. Orlich.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 147, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 52 lakosából 24 ruszin és 23 szlovák volt.

2011-ben 41 lakosából 23 szlovák és 15 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ortodox temploma 1888-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy