Ugrás a tartalomhoz

Mürzzuschlag

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mürzzuschlag
Mürzzuschlag címere
Mürzzuschlag címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásBruck-mürzzuschlagi járás
Irányítószám8680, 8682
Körzethívószám03852
Forgalmi rendszámBM
Népesség
Teljes népesség8156 fő (2022. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság670 m
Terület51,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 27″, k. h. 15° 40′ 23″47.607500°N 15.673056°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 27″, k. h. 15° 40′ 23″47.607500°N 15.673056°E
Mürzzuschlag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mürzzuschlag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mürzzuschlag osztrák város Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 8592 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Mürzzuschlag a Bruck-mürzzuschlagi járásban
A Művészetek háza
Ganz főtere a Szt. Kunigunda-templommal

Mürzzuschlag Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz folyó mentén, a Semmering-hágótól nyugatra, kb. 85 km-re délnyugatra Bécstől. Az önkormányzat 6 katasztrális községben[1] 10 települést egyesít: Auersbach (145 lakos), Edlach (143), Eichhorntal (24), Ganz (133), Hönigsberg (1804), Kohleben (40), Lambach (159), Mürzzuschlag (5878), Pernreit (89), Schöneben (177).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Langenwang, északnyugatra Neuberg an der Mürz, keletre Spital am Semmering, délkeletre Rettenegg, délre Ratten.

Története

[szerkesztés]

Mürzzuschlagot először 1227-ben említik az írott források. 1360-ban IV. Rudolf hercegtől ún, "vasjogot" (Eisenrecht) kapott, vagyis monopóliumot a vasfeldolgozásra Leoben és a Semmering között. 1862-ben Johann Bleckmann Rajna-vidéki vállalkozó felvásárolta a régi vashámort és megalapította a Phoenix-Stahlwerke (Schoeller-Bleckmann Stahlwerke) céget, amely ma Böhler Bleche GmbH néven működik. 1912-ben ennél a cégnél készített Max Mauermann a világon elsőként rozsdamentes acélt.

A településre igen korán, már 1844-ben elért a Déli vasút. 1874-ben megnyílt Európa első hegyi vasútvonala, a Mürzzuschlag és Gloggnitz közötti Semmering-vasút (ma világörökségi helyszín).

Johannes Brahms 1884-1885-ben itt komponálta negyedik szimfóniáját.

Mürzzuschlagot 1923-ban városi rangra emelték. A nehéziparáról ismert város lakosságának jelentős része gyári munkás volt. 1931. február 5-8 között itt rendezték meg a világ azóta is egyetlen munkás téli olimpiáját. A versenyeken (sífutás, sílesiklás, jégkorong, gyors- és műkorcsolya, szlalom) több mint 560 atléta vett részt.

2013-ig a város a Mürzzuschlagi járás központja volt, amelyet ekkor egyesítettek a Bruck an der Mur-i járással. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Ganz községet a városhoz kapcsolták.

Lakosság

[szerkesztés]

A mürzzuschlagi önkormányzat területén 2017 januárjában 8592 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját 12146 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 60,4%-a római katolikusnak, 8,6% evangélikusnak, 1,7% mohamedánnak, 26,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 24 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2%-kal.

Látnivalók

[szerkesztés]
Az evangélikus templom
  • A Mürzzuschlagi művészetek háza eredetileg 1654-ben épült ferences kolostornak, amelyet II. József 1799-ben felszámolt. A kolostorépületet 1972-ben lebontották, a megmaradt templomot 1991-ben modern művészeti központtá alakították át.
  • Brahms-múzeum
  • a Téli sportok múzeuma a világ első és legnagyobb, téli sportoknak szentelt múzeuma
  • a ganzi Szt. Kunigunda-plébániatemplom
  • az 1900-ban épült evangélikus templom
  • Südbahn-múzeum
  • United Games ifjúsági sportverseny

Híres mürzzuschlagiak

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Auersbach (945,30 ha), Eichhornthal (512,23 ha), Ganz (747,48 ha), Lambach (336,85 ha), Mürzzuschlag (1920,88 ha), Schöneben-Ganz (667,73 ha)

Források

[szerkesztés]
  • Stefanie Kraul: Arbeiter-Wintersport-Olympiade 1931 in Mürzzuschlag – eine unbekannte Olympiade. In: Norbert Müller, Manfred Messing, Holger Preuß: Von Chamonix bis Turin. Die Winterspiele im Blickfeld der Olympiaforschung. Mainz 2006, ISBN 3-89784-994-1,
  • A település honlapja
  • 62143 – Mürzzuschlag. Statistik Austria

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mürzzuschlag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy