Mackenziaena severa
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Mackenziaena severa (Lichtenstein, 1823) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mackenziaena severa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mackenziaena severa témájú kategóriát. |
A Mackenziaena severa a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német ornitológus írta le 1823-ben, még a gébicsfélék (Laniidae) családjába tartozó Lanius nembe Lanius severus néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika keleti részén, Argentína, Brazília és Paraguay területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 21–22 centiméter, testtömege 52-80 gramm.[3]
 |
Életmódja
[szerkesztés]Nagyobb rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de fogyaszt csigákat és kisebb gerinceseket is.[3]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
