Ugrás a tartalomhoz

Max von Laue

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Max von Laue
Született1879. október 9.[1][2][3][4][5]
Koblenz[6]
Elhunyt1960. április 24. (80 évesen)[1][2][3][4][6]
Nyugat-Berlin[7]
Állampolgárságanémet
HázastársaMagda von Laue
GyermekeiTheodore Hermann Von Laue
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • krisztallográfus
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Pour le Mérite
  • fizikai Nobel-díj (1914)[8][9]
  • Matteucci-érem (1914)
  • Adolf-von-Baeyer Gold Medal (1921)
  • Max Planck-érem (1932)
  • Foreign Member of the Royal Society (1949. május 12.)[10]
  • X-ray badge (1952)
  • Helmholtz-érem (1959)
  • Ernst Reuter-emlékérem (1959)
Halál okaközúti baleset
SírhelyeStadtfriedhof Göttingen[11]

A Wikimédia Commons tartalmaz Max von Laue témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Max Theodor Felix von Laue (1879. október 9.1960. április 24.), Nobel-díjas német fizikus, a röntgenkrisztallográfia elméletének megalkotója.

Élete

[szerkesztés]

1879-ben Pfaffendorfban (ma Koblenz része) született Julius Laue katonatiszt és Minna Zerrener fiaként (a család 1913-ban nyerte el az örökös nemesi rangot, s így a család neve von Lauéra változott). 1896-ban, 17 éves korában, amikor értesült Röntgen felfedezéséről, maga is megismételte a Röntgen-kísérletet. A strasbourgi protestáns gimnázium elvégzése után (1898-ban érettségizett) szülei katonai iskolába íratták. Laue a katonai iskola mellett fizikát és matematikát hallgatott a strasbourgi, a müncheni és a göttingeni egyetemen. 23 éves korában azután végleg a fizikusi pálya mellett döntött, Berlinbe utazott, és Max Planck előadásait hallgatta. 1903-ban szerezte meg doktorátusát magna cum laude minősítéssel az optika témakörében, azon belül is a fényhullámok kölcsönhatásából. 1905-ben visszatért a berlini Elméleti Fizikai Intézetbe, ahol Max Planck asszisztense lett. Első éveiben főleg a termodinamika, az entrópia, az interferencia témaköre foglalkoztatta. Később bekapcsolódott a relativitáselmélettel kapcsolatos munkákba. Nemcsak művelője, de népszerűsítője is lett az elméletnek, és 1910-ben elsőként írta meg a relativitáselmélet összefoglaló könyvét.

1919-ben többéves zürichi és würzburgi tanítás után Laue visszatért a Berlini Egyetemre, az idősödő Max Planck mellé. Laue a legbámulatosabb alakja a német tudomány náci uralom alatti szomorú történetének. Rajta kívül a Porosz Tudományos Akadémiának mindössze két tagja tiltakozott hevesen, amikor 1933-ban Albert Einstein kilépett a Kaiser Wilhelm Intézetből. Nyíltan náciellenes volt, de Németországban maradt, ennek ellenére a szövetségesek Angliába internálták. 1960. április 8-án egy motorkerékpárral való ütközés során súlyosan megsérült, és két héttel később, 1960. április 23-án elhunyt.

Magánélete

[szerkesztés]

Laue 1910-ben vette feleségül Magdalene Degent, és a házaspárnak két gyermeke született. Laue kereste az izgalmakat, szerette a hegymászást és a vitorlázást, Neumann Jánoshoz hasonlóan imádott gyorsan vezetni.

A Nobel-díjas kísérlet

[szerkesztés]

1909-től a müncheni egyetemen kutatott, és a kristályfizikával kezdett el foglalkozni. Fölmerült benne az az ötlet, hogy a kristályrácson való elhajlással a röntgensugárzás hullámtermészetét lehetne bizonyítani. Korábban optikai rácson végezték el ezt a kísérletet, de az nem hozott eredményt. Laue felvetette a ötletet, hogy a röntgensugárzás hullámhossza jelentősen kisebb lehet. mint a látható fényé. Ezért azt javasolta, hogy a röntgensugárzást próbálják meg átvezetni egy kristályon. Laue röntgendiffrakciós kísérleti ötletét meg is valósította Paul Knipping és Walter Friedrich egy réz-szulfát kristályon.[12][13] A mérés sikeres volt, a röntgensugár elhajlása során létrejött interferenciaképet a fotólemezen rögzítették. Ezért 1914-ben megkapta a Nobel-díjat. Az indoklásban ez szerepel: „a röntgensugár-diffrakció felfedezéséért kristályokon”. (Laue korrektségére jellemző, hogy a díjért járó összeget megosztotta a kísérletet elvégző két kutatóval, Knippinggel és Friedrichhel.)

Tudományos tagságai

[szerkesztés]

Az első világháború idején a frankfurti egyetemen tanított, majd 1919-ben a berlini egyetem Elméleti Fizikai Intézetének az igazgatója lett. 1919-ben lesz a Porosz Tudományos Akadémia levelező, majd 1921-ben rendes tagja lett. Számos tudományos társaság választotta meg tagjai sorába, így az Orosz Tudományos Akadémia, a Kant Társaság, a Bécsi Tudományos Akadémia, az Amerikai Fizikai Társaság, a Francia Fizikai Társaság és levelező tagja lett a Göttingeni, a Müncheni, a Torinói, a Stockholmi, a Római Pápai és a Madridi Tudományos Akadémiának, valamint a Londoni Royal Society-nek.

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1914: Fizikai Nobel-díj
  • 1932: Max-Planck Érem, a Német Fizikai Társaság díja
  • 1952: A Pour le Mérite Rend lovagja
  • 1959: Helmholtz Érem a Kelet-Berlini Tudományos Akadémiától

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Max von Laue Die Relativitätstheorie. Band 1: Die spezielle Relativitätstheorie (Friedr. Vieweg & Sohn, Braunschweig, 1911, and 1919)
  • Max von Laue Das Relativitätstheorie. Erster Band. Das Relativitätsprinzip der Lorentz-transformation. Vierte vermehrte Auflage. (Friedr. Vieweg & Sohn, 1921)
  • Max von Laue Die Relativitätstheorie. Zweiter Band : Die Allgemeine Relativitätstheorie Und Einsteins Lehre Von Der Schwerkraft (Friedr. Vieweg & Sohn, Braunschweig, 1921 and 1923)
  • Max von Laue Korpuskular- und Wellentheorie (Leipzig, 1933)
  • Max von Laue Die Interferenzen von Röntgen- und Elektronenstrahlen. Fünf Vorträge. (Springer, 1935)
  • Max von Laue Eine Ausgestaltung der Londonschen Theorie der Supraleitung (Barth, 1942)
  • Max von Laue Materiewellen und ihre Interferenzen (Akadem. Verl.-Ges. Becker & Erler, 1944) (Geest und Portig, 1948)
  • Max von Laue Theorie der Supraleitung (Springer, 1947 and 1949)
    • Max von Laue, translated by Lothar Meyer and William Band Theory of Superconductivity (N.Y., 1952)
  • Max von Laue Geschichte der Physik (Univ.-Verl., 1946 and 1947), (Athenäum-Verl., 1950) and (Ullstein Taschenbücher-Verl., 1959, 1966 and 1982) [This book was translated into seven other languages.]
    • Max von Laue, translated by Ralph E. Oesper History of Physics (Academic Press, 1950)
    • Max von Laue Historie De La Physique (Lamarre, 1953)
    • Max von Laue Geschiedenis der natuurkunde (‘s Gravenhage, Stols, 1950 and 1954)
  • Max Planck and Max von Laue Wissenschaftliche Selbstbiographie (Barth, 1948)
  • Max von Laue Röntgenstrahlinterferenzen (Akadem. Verl.-Ges., 1948)
  • Max von Laue Die Relativitätstheorie. Bd. 2. Die allgemeine Relativitätstheorie (Vieweg, 1953)
  • Max Planck and Max von Laue Vorlesungen über Thermodynamik (de Gruyter (Gebundene, 1954)
  • Walter Friedrich, Paul Knipping, and Max von Laue Interferenzerscheinungen bei Röntgenstrahlen (J. A. Barth, 1955)
  • Max von Laue Die Relativitätstheorie. Bd. 1. Die spezielle Relativitätstheorie (Vieweg, 1955)
  • Max von Laue Die Relativitätstheorie. Bd. 2. Die allgemeine Relativitätstheorie (Vieweg, 1956)
  • Max von Laue Max von Laue
  • Max von Laue Röntgenwellenfelder in Kristallen (Akademie-Verl., 1959)
  • Max von Laue Von Laue-Festschrift. 1 (Akadem. Verl.-Ges., 1959)
  • Max von Laue Von Laue-Festschrift. 2 (Akadem. Verl.-Ges., 1960)
  • Max von Laue and Ernst Heinz Wagner Röntgenstrahl-Interferenzen (Akadem. Verl.-Ges., 1960)
  • Max von Laue and Friedrich Beck Die Relativitätstheorie. Bd. 1. Die spezielle Relativitätstheorie (Vieweg, 1961 and 1965)
  • Max von Laue Gesammelte Schriften und Vorträge. Bd. 1 (Vieweg, 1961)
  • Max von Laue Gesammelte Schriften und Vorträge. Bd. 2 (Vieweg, 1961)
  • Max von Laue Gesammelte Schriften und Vorträge. Bd. 3 (Vieweg, 1961)
  • Max von Laue Aufsätze und Vorträge (Vieweg, 1961 and 1962)
  • Max von Laue and Friedrich Beck Die Relativitätstheorie. Bd. 2. Die allgemeine Relativitätstheorie (Vieweg, 1965)
  • Max von Laue Die Relativitätstheorie II. Die allgemeine Relativitätstheorie (Vieweg Friedr. und Sohn Ver, 1982)

Magyarul

[szerkesztés]
  • A fizika története; ford. Svékus Olivér; Gondolat, Bp., 1960 (Stúdium könyvek)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Herneck, Friedrich (1979): ‘’Max von Laue’’. Leipzig: Teubner
  • Jammer, Max (1966): ‘’The Conceptual Development of Quantum Mechanics.’’ New York: McGraw-Hill
  • Jungnickel, Christa; and Russell McCormmach (1990): ‘’Intellectual Mastery of Nature. Theoretical Physics from Ohm to Einstein, Volume 2: The Now Mighty Theoretical Physics, 1870 to 1925’’. University of Chicago Press
  • Lanouette, William; with Bela Silard (1992): ‘’Genius in the Shadows: A Biography of Leó Szilárd the Man Behind the Bomb.’’ New York: Scribners
  • Rosenthal-Schneider, Ilse (1980). ‘’Reality and Scientific Truth: Discussions with Einstein, von Laue, and Planck’’. Wayne State University

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Frankfurter Personenlexikon. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. The Nobel Prize in Physics 1914 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  9. Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  10. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  11. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  12. KÁLMÁN Alajos: Egy kísérlet amely megváltoztatta a természettudományok fejlődését
  13. BOMBICZ Petra és KÁLMÁN Alajos: A 100 éves röntgendiffrakció a gyógyszerkutatásban

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy