Ugrás a tartalomhoz

Miasszonyunk-templom (München)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miasszonyunk templom
Dom zu Unserer Lieben Frau
( Frauenkirche )
bajorországi műemlék
A müncheni Miasszonyunk-templom a Szent Péter-templom tornyából
A müncheni Miasszonyunk-templom a Szent Péter-templom tornyából
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeMünchen-Freisingi főegyházmegye
VédőszentSzűz Mária
Építési adatok
Építése15. század
Stílusgótika
TervezőjeJörg von Halsbach
Alapadatok
Hosszúság109 m
Magasság99 m
Szélesség40 m
Elérhetőség
TelepülésMünchen
HelyMünchen, Németország
Elhelyezkedése
Miasszonyunk templom (München)
Miasszonyunk templom
Miasszonyunk templom
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 19″, k. h. 11° 34′ 25″48.138579°N 11.573616°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 19″, k. h. 11° 34′ 25″48.138579°N 11.573616°E
Térkép
A Miasszonyunk templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miasszonyunk templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Miasszonyunk-templom (Dom zu Unserer Lieben Frau, köznyelven Frauenkirche) München egyik legrégebbi és legnagyobb temploma a történelmi városközpontban. Rangját tekintve a München-Freisingi főegyházmegye székesegyháza.

Gótikus stílusban épült, alapkövét 1468-ban rakták le, miután lebontották az 1271-ben elkészült háromhajós román stílusú elődjét. A dóm építési munkálataival Jörg von Halsbachot bízták meg. A boltozat 1477-ben készült el, 1488-ban a két torony, ezeknek a kupolái azonban csak 1525-ben kerültek föl.

A főbejárat és a többi ajtó tervét Ignaz Günther készítette, a berendezések és szobrok nagy része a 15. és 16. századból származik. A belső tér három egyforma magasságú hajóból áll, melyeket csillagboltozat köt össze. IV. Lajos német-római császár síremléke a déli oldalhajó végében található. A fejedelmi sírboltba lépcső vezet, ott IV. Lajostól kezdve egészen a 20. században elhunyt III. Lajos bajor király a Wittelsbach-házi uralkodók sírjai találhatóak.

Források

[szerkesztés]
  • Hans Ramisch, Peter B. Steiner: Die Münchner Frauenkirche. Wewel Verlag; 1994; ISBN 3-7904-0626-0
  • Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart: Kunst, Kultur, Geschichte.; Köln; DuMont 1979; ISBN 3-7701-1094-3

Irodalom

[szerkesztés]
  • Peter Pfister (Hrsg.): Die Frauenkirche in München (Schnell, Großer Kunstführer Bd. 235), Schnell & Steiner, Regensburg 2008; ISBN 978-3-7954-2031-4.
  • Peter Pfister: Metropolitankirche Zu Unserer Lieben Frau in München (Schnell, Kunstführer Nr. 500), 10., neu bearbeitete Aufl., Schnell & Steiner, Regensburg 2008; ISBN 978-3-7954-4298-9 (dt.); ISBN 978-3-7954-4299-6 (franz.); ISBN 978-3-7954-4300-9 (engl.); ISBN 978-3-7954-4301-6 (ital.); ISBN 978-3-7954-4302-3 (japan.); ISBN 978-3-7954-4303-0 (span.); ISBN 978-3-7954-6712-8 (russ.).
  • Christl Karnehm: Die Münchner Frauenkirche: Erstausstattung und barocke Umgestaltung. Verlag Herbert Utz; ISBN 3-8316-6113-8 (Online-Version, PDF-Datei)
  • Karl-Ludwig Nies: Die Glocken des Münchner Frauendoms. Verlag Sankt Michaelsbund; 2004; ISBN 3-920821-48-3
  • Kap. 4.2.2: Die Frauenkirche. In Christian Behrer: Das Unterirdische München: Stadtkernarchäologie in der bayerischen Landeshauptstadt. (németül) München: Buchendorfer Verlag. 2001. 84–106. o. ISBN 3-934036-40-6  
  • Hans Ramisch, Peter B. Steiner: Die Münchner Frauenkirche. Wewel Verlag; 1994; ISBN 3-7904-0626-0
  • Hrsg. von der Messerschmitt Stiftung: Die Epitaphien an der Frauenkirche in München; München 1986
  • Anton Mayer: Die Domkirche zu Unserer Lieben Frau in München; München 1868
  • Franz Berberich: Führer durch den Dom zu Unserer Lieben Frau in München; München 1931
  • Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart: Kunst, Kultur, Geschichte.; Köln; DuMont 1979; ISBN 3-7701-1094-3 (DuMont-Dokumente: DuMont-Kunst-Reiseführer)
  • Dehio-Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler; Bayern IV: München und Oberbayern, Darmstadt 1990
  • Hyacinth Holland: Geschichte der Münchner Frauenkirche, des alten und neuuen baues, nebst Nachrichten über deren Restauration; ferner von Kaiser Ludwig dem Bayerund dessen Grabstein; von St. Benno und vielen andern Merkwürdigkeiten; Stuttgart; Gebr. Scheitlin; 1859

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy