Nagybácsa

	Nagybácsa
	A nagybácsai templom
	; Nagybácsa címere
	; Nagybácsa címere
	Közigazgatás
Település	Győr
Városrészek	Sárás, Ergényi lakótelep
Városhoz csatolás	Kisbácsa: 1952 Bácsa: 1966
Irányítószám	Kisbácsa: 9029, Bácsa: 9030
Polgármester	Dr. Dézsi Csaba András; (Fidesz-KDNP)
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Távolság a központtól	8-10 km
	Elhelyezkedése
	Nagybácsa Pozíció Győr térképén
	é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 17° 39′ 47″47.728333°N 17.663056°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 17° 39′ 47″47.728333°N 17.663056°E

Nagybácsa vagy Bácsa Győr egyik városrésze Sárással és az Ergényi lakóteleppel együtt.

Bácsa

A történeti Bácsa feltehetően, vízpartra települt halászfalu volt, melyet földsánc vehetett körbe. E sáncon túl állt a templom, és ettől nyugatra a temető. A lakosok egy része nemesi kiváltságokkal bírt, és feltehetően evangélikus volt, ez magyarázhatja, hogy a 18. század végén két temető is látható a térképen. A 17. században a gróf Cseszneky és Oross családok voltak a fő birtokosok. 1966-ig önálló szigetközi falu volt, amely feltehetően még a középkorban települt. A rá vonatkozó történeti írásos adatok azonban csak a 17. századtól említik. Régészeti szórványemlékek viszont az avar korig visszamenőleg előfordulnak ezen a területen. Fejlődésének jelentős állomása volt, hogy köznemesi kiváltságokat kapott a török korban amely 1848-ig megtartott. Ez a kiváltság anyagi biztonságot és függetlenséget biztosított Bácsa számára. Vitalitását jelzi az is, hogy a két világháború között határában létesült a legnagyobb győri munkástelep, Kisbácsa, amelyet csak 1952-ben csatolnak Győr városához.

Kisbácsa

Az első világháború utáni időkben a kevésbé tehetős családok a város közigazgatási határán kívül engedély nélkül lakóházépítésbe fogtak. A város később kénytelen volt ezeket az építkezéseket szabályozni és a lakóterületeket a település közigazgatási területbe vonni. Ilyen módon jöttek létre a Nagybácsa és Révfalu közötti üres területen Kisbácsa földszintes utcái. 1960-ban Bácsa község is Győr közigazgatási területének részévé vált. A második világháború utáni években azután templomot is építettek Árkay Bertalan tervei alapján. A millenniumkor a templom belülről teljesen megújult. Hatalmas, összesen 60 nm-es felületű üvegablakait Szilágyi András és Kovács Júlia üvegművészek készítették. A szentély falfestménye szintén Szilágyi András alkotása.

Sárás

Győr peremterületén, a Galántai út mentén elhelyezkedő üdülőövezet. Mára egyre inkább lakóövezetté növi ki magát, hiszen már kb. 80 család él kint Sáráson. A szennyvízcsatorna bevezetése még hátra van, ezért még csak pár rossz minőségű aszfaltozott útja van.

Ergényi lakótelep

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Itt helyezkedik el Bácsa 1995-től egészen máig tartó futball csapatának pályája. A lakótelep a Vámosi utcától a Fenyőszer utcáig terül el. Félúton egy játszótér van,ami kiváló kikapcsolódási lehetőség mind a kisebb mind a nagyobb korosztályok számára. Egy mesterséges tavat is kialakítottak parkosítva. A tó először természetes volt, de azután kikotorták, helyrehozták. A lápi póc, ami nagyon ritka hal, de a tóban megtalálható, szobrot is kapott.

A 11-es busznak is itt van a végállomása, ahol egy büfé is várja az ide látogatókat.

Közlekedése

Bácsa városrész belterületét két, négy számjegyű országos közútnak minősülő útszakasz érinti, az 1301-es és az 1302-es út. Északról egy másodrendű főút, a 813-as főút határolja.

Az említett utak közül az 1301-es Győr Pataháza városrészéből vezet Bácsán és Kisbajcson át egészen Nagybajcsig, ahol a Duna töltése előtt ér véget, szűk 9,5 kilométer megtétele után. Az 1302-es Bácsa városrészen belül ágazik ki az előbbi útból, annak a 4+100-as kilométerszelvényénél, és Vámosszabadi Alsóvámos településrészén végighaladva Győrszabadiig tart, ahol nagyjából 4,1 kilométer után ér véget.^[3] A 813-as pedig az M1-es autópálya és a 14-es főút összekapcsolását szolgálja.

Jegyzetek

↑ ^a ^b BÁCSA ÉS RÉVFALU TÖRTÉNETE. szigetkoz.eu. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25584^{[halott link]}
↑ kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.

Külső hivatkozások

[szigetköz-1] BÁCSA ÉS RÉVFALU TÖRTÉNETE. szigetkoz.eu. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

[2] ttp://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25584^{[halott link]}

[3] ra.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.

[1]

[3]