Ugrás a tartalomhoz

New Orleans (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
New Orleans
New Orleans zászlaja
New Orleans zászlaja
New Orleans pecsétje
New Orleans pecsétje
Becenév: A félhold városa
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamLouisiana
MegyeOrleans megye
Rangváros
Alapítás éve1718
NévadóFülöp orléans-i herceg (ember)
PolgármesterMitch Landrieu (D)
Irányítószám
Lista
70112 - 70146
Körzethívószám504
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség383 997 fő (2020)[1][2]
Népsűrűség759 fő/km²
Háztartások száma154 826
Egy főre jutó jövedelem32 764 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság6 m
Terület907 km²
- ebből vízi439 km²
IdőzónaCST (nyáron CDT)
UTC-5 (nyáron -4)
Azonosítók
GNIS
GeoNames4335045
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 29° 58′ 34″, ny. h. 90° 04′ 42″29.976111°N 90.078333°WKoordináták: é. sz. 29° 58′ 34″, ny. h. 90° 04′ 42″29.976111°N 90.078333°W
A város elhelyezkedése Louisiana államon belül
A város elhelyezkedése Louisiana államon belül
New Orleans honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz New Orleans témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

New Orleans (franciául: La Nouvelle-Orléans) Louisiana állam legnagyobb városa az Egyesült Államokban. A város lakossága a 2009-es népszámlálási adatok szerint 343 829 fő. Maga a város francia eredetű, ezért egy viszonylag nagy kiterjedésű francia negyed található itt. Nevezetes a zenéjéről (a jazz őshazájának is szokták emlegetni), kultúrájáról, valamint a fesztiváljairól is.

Története

[szerkesztés]

La Nouvelle-Orléans (New Orleans) városát a francia Compagnie du Mississippi alapította a csitimacsa indiánok által lakott területen, s építését Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville irányította. Az 1763-ban megkötött Párizsi egyezmény alapján a spanyolok birtokába került, és spanyol fennhatóság alatt volt egészen 1801-ig, amikor is a város ismét francia kézbe került. A leginkább eredeti formában fennmaradt terület a Vieux Carré (francia negyed). 1803-ban a Louisiana Purchase értelmében Napóleon eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak. A város gyors fejlődésnek indult amerikai, francia és kreol-francia hatás alatt.

A legfontosabb haszonnövény a cukornád, gyapot, amelyet a város határain kívül ültettek, és aminek hagyományai visszatekintenek a rabszolgatartó ültetvényesek időszakára.

Az 1804-es Haiti forradalom idején haiti menekültek érkeztek a városba, és gyakran hozták magukkal rabszolgáikat. Claiborne kormányzó és más hivatalos elöljárók szerették volna a további színes bőrű lakosságot kívül rekeszteni a város területén, de a francia kreolok szívesen fogadták őket, és így nőtt a francia anyanyelvűek tábora. A haiti menekültek 90%-a telepedett le New Orleans városában. Az 1809-ben érkező emigránsok között 2731 fehér, 3102 felszabadított afroamerikai leszármazott és 3226 rabszolga menekült, mintegy megduplázta a francia ajkúak számát. Crescent City lakosságának 63%-a fekete volt.[3]

1812-ben az angolok sereget küldtek New Orleans elfoglalására, az amerikaiak azonban döntő vereséget mértek a britekre. 1815. január 8-án a New Orleans-i csatában Edward Pakenham generális is életét vesztette.

Mivel New Orleans fontos kikötő volt, az antebellum idején a rabszolga-kereskedelem legfőbb központjává vált. Hatalmas mennyiségű áru érkezett ide a világ minden tájáról, s megindultak a Mississippi folyón észak felé. A Mississippi megtelt vitorlásokkal, gőzhajókkal, uszályokkal, vontatókkal. Ebben az időben alakult ki egy színes bőrű közösség, gyakran a középosztályból, akik iskolázottak voltak, s saját földbirtokkal rendelkeztek.[4]

A város lakossága az 1830-as és 1840-es évek között duplájára nőtt, és New Orleans a nemzet leggazdagabb és a harmadik legnépesebb városa lett. Az országba behozott kb. egymillió rabszolga kétharmada ide érkezett, a „Mély-Dél”-re. A rabszolgák értéke fél milliárd dollár értéket képviselt.[5]

2005-ben a városban nagyon komoly pusztítást okozott és sok halálos áldozatot követelt a Katrina hurrikán.

A város szülöttei

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://data.census.gov/cedsci/table?q=United%20States&tid=DECENNIALPL2020.P1, 2021. szeptember 21.
  2. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  3. In Motion: African American Migration Experience - Haitian Immigration: 18th & 19th Centuries,; NY Public Library Archiválva 2011. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, accessed 7 May 2008
  4. "History of Les Gens De Couleur Libres". Hozzáférés ideje: 2006-05-17.; http://www.creolehistory.com/ Archiválva 2006. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Walter Johnson, Soul by Soul: Life Inside the Antebellum Slave Market, Cambridge: Harvard University Press, 1999, p. 2 and 6

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy