Ugrás a tartalomhoz

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Portréja a prágai Rosemberg-palotában
Portréja a prágai Rosemberg-palotában

Születési neveNikolaus Franz Leonhard Pacassi
BeceneveNiccolò Pacassi
Született1716. március 5.
Bécsújhely
Elhunyt1790. november 11.
Bécs
Nemzetiségeolasz
Működése
Munkái
Jelentős épületeilaxenburgi kastélyszínház
Jelentős projektjei
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat.
A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5.Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.

Élete

[szerkesztés]

Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.

Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.

1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.

1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.

Érdemei elismeréseképpen:

  • 1764-ben a királynő lovaggá (Ritter) ütötte,
  • 1769-ben báróvá (Freiherr) emelte.

1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.

Munkássága

[szerkesztés]

Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.

Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 399. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy