Nuon Csea
| Nuon Csea នួន ជា | |
 | |
| A Demokratikus Kambodzsa miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1976. szeptember 27. – 1976. október 25. | |
| Elnök | Khieu Szamphan |
| Előd | Pol Pot |
| Utód | Pol Pot |
| A Kambodzsai Kommunista Párt Állandó Bizottságának elnöke | |
| Hivatali idő 1976. április 13. – 1979. január 7. | |
| Előd | pozíció létrehozva |
| Utód | pozíció megszűnt |
| Született | 1926. július 7. Voat Kor, Francia Indokína |
| Elhunyt | 2019. augusztus 4. (93 évesen)[1] Phnompen[1] |
| Sírhely | Pailin Province |
| Párt | Kambodzsai Kommunista Párt |
| Szülei | Dos Peanh Lao Liv |
| Házastársa | Ly Kimszeng[2] |
| Gyermekei | Nuon Say,[4] 2 másik[2] |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Thammasat University |
| Vallás | buddhista[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nuon Csea នួន ជា témájú médiaállományokat. | |
Nuon Csea, eredeti nevén Lau Kim Lorn (khmerül: នួន ជា; született: Voat Kor, 1926. július 7. – Phnompen, 2019. augusztus 4.),[5][6] másik nevén Long Bunruot (khmerül: ឡុង ប៊ុនរត្ន) hajdani Vörös Khmer politikus és főideológus. Általános megszólítása a Kettes számú testvér volt, utalva arra, hogy ő rendelkezett a második legnagyobb hatáskörrel Pol Pot után, aki a kambodzsai népirtásért felelős Demokratikus Kambodzsa vezetője volt 1975 és 1979 között. Nuon Cseát emberiség elleni bűncselekmények miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Halálakor Nuon Csea volt a legidősebb, még életben levő tagja a Vörös Khmernek.
Fiatalkora
[szerkesztés]Nuon Csea a Battambang tartománybeli Voat Korban született Lau Kim Lorn néven 1926-ban. Édesapja, Lao Liv kereskedő és kukoricatermelő volt, míg édesanyja, Dosz Peanh szabó. 2003-ban egy japán kutatóval készített interjúban Nuon Csea azt nyilatkozta, hogy Liv kínai származású volt, míg felesége apja kínai, anyja khmer volt.[7] 2011-ben, bírósági tárgyalásán viszont azt vallotta, hogy apja volt félig kínai, édesanyja pedig teljes mértékben khmer családból származott.[8] A gyermek Nuon Cseát egyszerre nevelték kínai és khmer szokások szerint. A család egy théraváda templomban imádkozott, de kínai vallási eseményeket is látogatott a kínai holdújév és a Csingming fesztivál alatt. Nuon Csea hétéves korában kezdte el az iskolát, ahol három nyelven – thai, francia és khmer – tanult.[7]
Az 1940-es években Nuon Csea a Thammasat Egyetemen tanult Bangkokban, és részidősként dolgozott a thaiföldi külügyminisztériumban. Politikai tevékenységét a Sziámi Kommunista Pártban kezdte, a thai fővárosban.[9] Megválasztották a Kambodzsai Munkáspárt főtitkárhelyettesének 1960-ban. Ebből a pártból lett később a Kambodzsai Kommunista Párt.[10] Későbbi Vörös Khmer-beli párttársaival ellentétben, Nuon Csea nem tanult Párizsban.
Mint a szovjet archívumok leírják, Nuon Csea nagy szerepet játszott Kambodzsa 1970-es észak-vietnámi inváziójának megtárgyalásában, amivel Lon Nol kormányának megbuktatására törekedtek: „1970 áprilisa-májusa környékén, sok észak-vietnámi lépett be Kambodzsába, egy segélykérés nyomán, amit nem Pol Pot adott ki, hanem helyettese, Nuon Csea. Nguyen Co Thach így emlékezett vissza: "Nuon Csea segítséget kért, és mi 10 nap alatt felszabadítottuk Kambodzsa öt tartományát.” 1970-ben valójában a vietnámi erők az ország negyedét uralták, és a kommunisták területe egyre csak nőtt, a felszabadított régiók pedig a Vörös Khmer kezébe kerültek. Ebben az időben a Pol Pot és az észak-vietnámi vezetők közti viszony különösen jó volt."[11] Az észak-vietnámiak jobban bíztak Nuon Cseában mint Pol Potban vagy Ieng Saryban, holott Csea "következetesen és tudatosan becsapta a vietnámi feletteseket afelől, mik a Vörös Khmer valódi tervei." Eredményként, "Hanoi nem vállalt semmi olyan tevékenységet, ami a kommunista párton belüli hatalmi háttér átrendezésével járt volna, a saját előnyükre."[11]
Bíróság előtt
[szerkesztés]2011-ben emberiesség elleni bűncselekmény, azon belül az erőszakos kitelepítések miatt eljárás indult ellene. Khieu Szamphant és Nuon Cseát a rendkívüli törvényszék 2014. augusztus 7-én életfogytiglan börtönbüntetésre ítélte.[12]
2014. július 30-án népirtás vádjával újabb per indult Khieu Szamphan volt államfő és Nuon Csea ellen. A bíróság a csam muzulmán kisebbség és a vietnámi lakosság tömeges mészárlásának, valamint a buddhista szerzetesek üldözésének ügyét vizsgálja. A becslések szerint a vörös khmer rezsim mintegy 20 ezer vietnámit és az akkor 700 ezres lélekszámú csam kisebbség 100-500 ezer tagját ölte meg. A per keretében vizsgálják a diktatúra évei alatt elkövetett nemi erőszakokat és kényszerházasságokat is. 2018 novemberében népirtásban is bűnösnek mondták ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://www.lemonde.fr/disparitions/article/2019/08/04/nuon-chea-ancien-dirigeant-khmer-rouge-et-bras-droit-de-pol-pot-est-mort_5496486_3382.html
- ↑ a b Provisional Detention Order (Ordonnance de placement en détention provisoire) Archiválva 2008. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia, Hozzáférés ideje: August 7, 2009
- ↑ ជនជាប់ចោទ នួន ជា និង ខៀវ សំផន ក៏ទទួលទេវតាឆ្នាំថ្មីដែរ (khmer nyelven). Radio France Internationale, 2014. április 16. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
- ↑ Top Khmer Rouge leader arrested in Cambodia Archiválva 2012. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, 19 September 2007, The Independent
- ↑ NUON Chea. Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
- ↑ „Nuon Chea, ideologue of Cambodia's Khmer Rouge, dies at 93”, bangkokpost.com, 2019. augusztus 4. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Eiji Murashima, The Young Nuon Chea in Bangkok (1942 1950)and the Communist Party of Thailand: The Life in Bangkok of the Man Who Became “Brother No. 2” in the Khmer Rouge Archiválva 2011. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Journal of Asia-Pacific Studies (Vaszeda Tudományegyetem) No. 12 (March 2009), Hozzáférés ideje: 29 October 2013
- ↑ Sann Rada, Transcript of Trial Proceedings–Case File Nº 002/19-09-2007-ECCC/TC, Day 4–5 December 2011, Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia, Hozzáférés ideje: 29 October 2013
- ↑ Frings, K. Viviane. Rewriting Cambodian History to 'Adapt' It to a New Political Context: The Kampuchean People's Revolutionary Party's Historiography (1979-1991) in Modern Asian Studies, Vol. 31, No. 4. (Oct., 1997), pp. 807-846.
- ↑ Chandler, David P., Revising the Past in Democratic Kampuchea: When Was the Birthday of the Party?: Notes and Comments, in Pacific Affairs, Vol. 56, No. 2 (Summer, 1983), pp. 288-300.
- ↑ a b Dmitry Mosyakov, "The Khmer Rouge and the Vietnamese Communists: A History of Their Relations as Told in the Soviet Archives," in Susan E. Cook, ed., Genocide in Cambodia and Rwanda Yale Genocide Studies Program Monograph Series No. 1, 2004, p54ff. Available online at: www.yale.edu/gsp/publications/Mosyakov.doc
- ↑ Népszava Életfogytiglan a vörös khmer vezetőknek. [2014. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
Vörös Khmer | ||
|---|---|---|
| Főbb tisztviselői |
|   |
| Főbb események | ||
| Vörös khmer szervezetek | ||
| Helyszínek | ||
| Nem vörös khmer politikusok | ||
