Ugrás a tartalomhoz

Ovrlje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ovrlje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségOtok
Jogállásfalu
Irányítószám21238
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség173 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 40′ 57″, k. h. 16° 44′ 49″43.682507°N 16.747054°EKoordináták: é. sz. 43° 40′ 57″, k. h. 16° 44′ 49″43.682507°N 16.747054°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ovrlje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ovrlje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Otokhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 31, közúton 43 km-re északkeletre, Sinjtől 9 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység nyugati lejtői és Cetina középső folyása között fekszik. A település alatt ered az Ovrlja-patak, mely innen délre ömlik a Ruda-folyóba.

Története

[szerkesztés]

A térség több mint másfél évszázados török uralom után, 1687-ben szabadult fel az oszmán iga alól. Ezt követően a rámai ferences atyák vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság települt le itt. Ez az otoki plébánia megalapításának időszaka, melyhez akkor a mai Otokon és Udovičićon kívül Gala, Gljev és Ruda hívei is hozzá tartoztak. A plébánia vezetését a sinji ferences atyák végezték. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 190 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
151 0 0 246 259 136 0 205 221 215 226 199 238 222 214 190

(1869-ben, 1880-ban és 1921-ben lakosságát Otokhoz számították.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy