Párkányi járás

A Párkányi járás a Magyar Királyság Esztergom vármegyéjének Duna-balparti járása volt a trianoni békeszerződés előtt, illetve a második világháború idején.

Története

A békeszerződés itt a Duna fősodorvonalán jelölte ki Magyarország és az újonnan alakult Csehszlovákia határát, ezzel az új államhoz csatolta a járást. A második világháború „előestéjén” megrendezett Első bécsi döntés értelmében a terület visszakerült magyar fennhatóság alá, újra fölállt a járás is. A világháborút elvesztő Magyar Királyság a háború végeztével azonban újra kénytelen volt lemondani róla.

Települései

A járás lakossága az 1910-es népszámlálás idején 37 092 fő volt. A települések:

• Bart
• Bátorkeszi
• Béla (Szlovákia)
• Bény (Szlovákia)
• Búcs
• Dunamocs
• Ebed
• Érsekkéty
• Farnad
• Gyiva
• Karva
• Kéménd (Szlovákia)
• Kicsind
• Kisújfalu
• Köbölkút
• Kőhídgyarmat
• Kural
• Libád
• Magyarszőgyén
• Muzsla
• Nagyölved
• Nána
• Németszőgyén
• Párkány
• Sárkányfalva

Források

• http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1913/helysegnevtar-1913.pdf Archiválva 2017. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyarország 1943-as helységnévtára