Ugrás a tartalomhoz

Petrova gora (hegység)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrova gora
Magasság512 m
Hely Horvátország
HegységDinári-hegység
Legmagasabb pontVeliki Petrovac (512 m)
Hosszúság25 km
Korharmadidőszak
Elhelyezkedése
Petrova gora (Horvátország)
Petrova gora
Petrova gora
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 00″, k. h. 15° 46′ 00″45.283333°N 15.766667°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 00″, k. h. 15° 46′ 00″45.283333°N 15.766667°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrova gora témájú médiaállományokat.

A Petrova gora egy alacsony hegység Horvátország középső részén, Károlyváros megyében. A Dinári-hegység része.

Fekvése

[szerkesztés]

A Petrova gora a Kordun keleti szélén, 25 km hosszan húzódik északkelet-délnyugati irányban.

A hegység egykor a Gvozd nevet viselte. 1097-ben a Gvozd-hegységi csatában győzte le Kálmán magyar király serege az utolsó horvát nemzeti király Svačić Péter seregét. A csatában Péter is életét vesztette. Később a hegységet Péterről Petrova gorának nevezték el.

Leírása

[szerkesztés]

A Petrovac a Petrova gora legmagasabb csúcsa, egy tágas, erdős fennsík, két kissé kiemelkedő, azonos magasságú csúccsal, a Veliki és a Mali Petrovaccal. Mivel a hegyet bőséges növényzet borítja, kirándulás és hegymászás szempontjából nem sok kilátást kínál. A 37 m magas petrovaci emlékműtől és a magarčevaci elhagyott kommunikációs toronytól nyílik a legszebb a kilátás a hegység közvetlen környezetére és Horvátország középső részének, Gorski kotarnak, sőt Szlovéniának és Bosznia északnyugati részének jó részére.

Kulturális és történelmi nevezetességek a Szent Péter pálos kolostor és Vojin Bakić háborús emlékműve. A Veliki Petrovac 37 méter magas emlékműve a második világháború után épült. 1946. május 6-án tették le az alapkövet. Az építkezés azonban csak 34 év után, az 1980-as évek közepén kezdődött, Vojin Bakić szobrász eredeti tervei szerint. Az emlékművet 1981. október 4-én avatták fel. Az emlékmű a kor monumentális emlékművei közé tartozik, és kiemelve a Petrova Gora szerepét a régió antifasiszta harcában. A Mali Petrovac csúcs közelében található Szent Péter pálos kolostort egy korábbi római erőd maradványaira építették. A gyakori török támadások miatt a szerzetesek már a 15. században elhagyták és helyette Kamenskon építettek új kolostort. A kolostornak mára csak a konzervált alapfalai maradtak.

Rekreációs és oktatási létesítmények a Petrova gora hegymászóösvény és az ornitológiai park. A Petrova gora turisztikai központja a Muljava vadászház. Szabadidős és oktatási létesítmények: „római út” tanösvény, „király út” tanösvény a speciális igényű emberek számára, Petrovac ornitológiai park, Muljava mini állatkert, íjászat, lovaglás és a kerékpározás. Az utak és ösvények kiindulópontja a Muljava vadászház.

Története

[szerkesztés]

A Mali Petrovacon az emberi élet régóta tartó folytonosságát régészeti feltárások igazolták, amelyek során őskori (i. e. 11. - 8. század) és római kori (1. - 4. század) leletek kerültek elő. A csúcsfennsík a kora középkorban is lakott volt. Itt állt a Szent Péter pálos kolostor, melyet egy korábbi római erőd maradványaira építettek. 1097-ben itt, a Gvozd-hegységi csatában győzte le Kálmán magyar király serege az utolsó horvát nemzeti király Svačić Péter seregét. A csatában Péter is életét vesztette. A hegységben a „Kraljev grob” nevű helyen a királynak jelképes sírt állítottak.

A hegység jelentős szerepet játszott a második világháborúban. Jugoszlávia német megszállása után ide vették be magukat az antifasiszta partizánok. 1941. júliusában megalakult az antifasiszta erők petrovai gorai parancsnoksága. A következő időszakban a megszálló csapatok, valamint az usztasa és a horvát hadsereg erői több támadó akciót hajtottak végre a partizán egységek ellen, amelyek közül a legjelentősebb az 1941. augusztus 2-i támadás volt. A gyengén felfegyverzett felkelők ezután kénytelenek voltak mélyebbre visszavonulni a hegyekbe. Szeptemberben a hegység partizánjai több sikeres akciót hajtottak végre a megszálló erők kommunikációs eszközei és csendőrállomásai ellen, októberben pedig csatlakoztak az újonnan alakult korduni partizán különítményhez. A hegységben elkezdődött egy partizánkórház építése, amely 1942-es elkészülte után az egész háborúban fontos szerepet játszott. A partizán egységek 1941. december végén és 1942. január elején a Kordun jelentős részét szabadították fel.

A Petrova gorán folytatott intenzív partizántevékenység következtében az olasz és német megszállók az usztasákkal, a horvát honvédekkel és a muszlim milíciákkal együttműködve számos támadást hajtottak végre a térség partizánegységei ellen, de nem sok sikerrel. A leghevesebb támadás 1942 tavaszán volt, amikor csak kisszámú ember tudott elmenekülni az ellenség gyűrűjéből, miközben mintegy 10 000 embert megöltek. A háború alatt összesen mintegy 27 000 ember halt meg a Kordunban zajló háborúban, amelynek központi része a Petrova gora területén zajlott. A hegység csak 1945 áprilisában szabadult fel végleg a fasiszta megszállás alól. A hegység területén ma is számos partizánemlékmű és sír található. A nagy központi emlékművet 1981. október 4-én avatták fel a legmagasabb csúcson, a Veliki Petrovacon.

Szerkezete

[szerkesztés]

A hegység régi geológiai képződmény, amely a paleozoikumban és a mezozoikumban keletkezett kőzetekből épül fel. A gerincen és az északi lejtőin a Petrova gora nagy része paleozoikumi szilikátokból épül fel, és csak az alsó délnyugati lejtőket borítják mészkő-karsztok. A hegység viszonylag gazdag vízben és elsősorban erdei növényzet található benne.

Növényvilág

[szerkesztés]

A Petrova gora Horvátország egyik legszebb és legjobban megőrzött hegyi erdős tája, számos növény- és állatfaj kivételes élőhelye. Az erdő növényzetének túlnyomó része, mintegy háromnegyed részben az illír bükkösök (Lamio-orvale Fagetum) övezete. A második leggyakoribb faj a gyertyános–kocsánytalan tölgyes (Querco-Carpinetum) növénytársulás, valamint a gesztenyés–kocsánytalan tölgyes közösség. Rajtuk kívül az európai bükk (Fagus sylvatica), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) a szelídgesztenye (Castanea sattiva), a hegyi szil (Ulmus glabra), és a juhar (Acer pseudoplatanides és Acer) jelenik meg kísérő fafajként, de megtalálható a magas kőris (Fraxinus excelsior), a mezei juhar (Acer campestre), a vadcseresznye (Prunus avium), a mézgás éger (Alnus glutinosa), a csertölgy (Quercus ceris) és mások.

A hegység nagyon gazdag a cserjékben is. Gyakori a mogyoró (Corylus), vadkörte (Pyrus), a galagonya (Crataegus), az áfonya (Vaccinium), a bodza (Sambucus), a boroszlán (Daphne) és mások is. A talajréteg növényzetének sajátosságát az északnyugat-balkáni országokban endemikus, nagyon nagyszámú illír faj, a pofók árvacsalán (Lamium orvala), a hegyi dombor (Hacguetia epipactis), a farkasbogyó (Scopolia carniolica), a karniolai tejfű (Euphorbia carniolica) a soklevelű fogasír (Cardamine polyphylla) és mások adják. A Petrova gora különlegessége az egész évben gyűjthető ehető gombák nagy száma.

Gazdag biológiai sokfélesége miatt Petrova gora központi részét 1969-ben védetté nyilvánították.

Állatvilág

[szerkesztés]

Az egész évben biztosított víz- és táplálékbőség, az elegendő rét- és legelőterület, valamint az erdőben a viszonylagos béke ideális élőhelyi feltételeket teremt számos állatfaj számára.

A hegységben többnyire az őzek (Capreolus capreolus) és a vaddisznók (Sus scrofa) rendjéből származó fajok találhatók. Jellemző állatfajok még a vadmacska (Felix sylvestrys), a borz (Meles meles), a nyuszt (Martes martes), a nyest (Martes fiona), a menyét (Mustela nivalis), a róka (Vulpes vulpes), a mókus (Sciuris vulgaris), valamint a nagy pele (Glis glis) és a nyúl (Lepus europeaus).

A Petrova Gora utolsó farkasát az 1960-as években lőtték ki. Miután azonban megváltozott a törvény, és a farkas védett állat lett kezdett gyorsan szaporodni és olyan területeken kezdett lakni, ahol nincsenek természetes ellenségei. Így visszatért Petrova gorába is.

A madarak képviselői közül a leggyakoribbak a sólyom (Accipiter gentilis), a karvaly (Accipiter nisus), a harkály (Buteo buteo), az erdei bagoly (Strix aluco), a dolmányos varjú (Corvus corone cornix), a szarka (Pizza pizza), a szajkó (Garrulus glandarius), a fácán (Phasianus colchicus), a harkály (Otus scops), vadgerle (Streptopelia turtur) és még sokan mások.

Források

[szerkesztés]

Dinarskogorje.com:Petrova gora (horvátul)

További információk

[szerkesztés]

A Horvát Hegymászó Szövetség honlapja (horvátul)

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy