Ugrás a tartalomhoz

Piricsizma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piricsizma
Piricsizma Pécs térképén
Piricsizma Pécs térképén
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen

Piricsizma Pécs egyik belső városrésze Gyükés és Rigóder között.[1] Tengerszint feletti magassága 170–210 m.[1] Északi határa mentén külszíni bányaművelés nyomai láthatók.

Története

[szerkesztés]

Piricsizma régi magyar neve Munkád volt, a középkorban itt állott településre utalva.[1] A 17. századi falu fölött állt a karinges ágostonok Szent Jakabról elnevezett kolostora. A török hódoltság alatt a terület elnéptelenedett a kolostorral együtt. Miután a török elhagyta az országot, a Munkád-hegyen a pécsiek szőlőműveléssel foglalkoztak.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A mai Piricsizma név népetimológiás névalakulat. A 19. század végén keletkezhetett, akkor, amikor a török csesme (kút, forrás) szó jelentése elfelejtődött.[1] Ezért értelmesítették a pécsiek a név második elemét csizma alakra. A névhasználat bizonytalanságát már egy 1865-ös adat is igazolja: „Piricsesma: szőlő igazabban Piricsesme, szláv (!) szó, melly magyarul: Péterkut…”[2]

Klemm Antal szerint „E név összetett szó, (s) ennek második tagja az oszmán-török češme (ejtése: csesme - kút, forrás) szóval függ össze… első tagjában Peri, Beri (pécsi?) basa neve rejlik, tehát az egész szó jelentése Peri, Piri basa kútja”.[3]

Minthogy az 1875-ből származó gyűjtésben együtt szerepel a Szamárkút és a Piricsizma név, feltételezhető, hogy az itt álló kútnak már 1875 előtt magyar nevet adtak a pécsiek. Egy ideig együtt élhetett a két név.

Szamárkút

[szerkesztés]

A mai Szamárkút a Kispiricsizma nevű helyen ma is van forráskút. A kúthoz fűződő helyi mondák arról szólnak, hogy „márványból faragott szamár állt a kút fölött.[4] A szamár hasüregébe a menekülő törökök aranyat helyeztek el. Később visszajöttek és elvitték az ide rejtett kincset.”

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 134. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/395.
  3. Klemm 1935. 366-67. p.
  4. Vargha 1960. 1970. 170-172.p.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy