Ugrás a tartalomhoz

Piskárkos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piskárkos (Pișcari)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségKrasznaterebes
Rangfalu
KözségközpontKrasznaterebes
Irányítószám447323
SIRUTA-kód139090
Népesség
Népesség460 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 09″, k. h. 22° 43′ 49″47.652394°N 22.730198°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 09″, k. h. 22° 43′ 49″47.652394°N 22.730198°E
SablonWikidataSegítség

Piskárkos település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmárnémetitől délnyugatra, Királydaróc és Krasznaterebes között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Piskárkos nevét 1332-ben említette először oklevél Pyskarkos néven, 1428-ban Pyskarkas alakban írták.

A 15. század elején már egyházas hely és a Piskárkosi család birtoka volt.

1449-ben a Zsadányi család tagjait iktatták be részeibe, 1457-ben pedig a Vetési családot.

1489-ben Csáky Benedek birtoka volt, de a település negyedrészét Drágfi Bertalannak ítélték oda, 1551-ben pedig Drágfi Gáspár özvegye kapta.

Később az erdődi uradalomé, majd a daróczi uradalom része volt és a szatmári várhoz tartozott. 1660-ban Szodoray Mihálynak is volt itt birtokrésze.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándoré lett. A Károlyi családé volt a 19. század közepéig.

Az 1715. és az 1720. évi országos összeírásban Piskarkos, illetve Piscárcos névalakkal szerepel.

A 20. század elején Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.

1910-ben 1053 lakosából 27 magyar, 1004 román volt. Ebből 1031 görögkatolikus, 20 izraelita volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Hivatkozások

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy