Ugrás a tartalomhoz

Pistis Sophia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pistis Sophia
Nyelvkopt nyelv
Témagnoszticizmus, ezoterikus kereszténység
Műfajdialógus
Kiadás
Magyar kiadóLectorium,
L.N.L. kiadó
Magyar kiadás dátuma1989,
2010
SablonWikidataSegítség
A könyv egy részlete

A Pistis Sophia (koiné görög: Πίστις Σοφία) 1773-ban felfedezett[1] kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a Kr.u. III.[2] és IV. század között íródott.[3] A kézirat a megdicsőült Jézus tanításait foglalja magában tanítványainak, köztük anyjának, Máriának, magdalai Máriának[* 1] és betániai Mártának.[* 2] A kézirat szerint a feltámadt Jézus 11 évet töltött a tanítványaival, mialatt a kis misztériumokról beszélt nekik, majd felfedte a nagy misztériumokat is, melyek komplex kozmológiát és a lélek legfelsőbb isteni birodalmakba[* 3] emelkedését tartalmazták.

A kézirat első két könyvének nagy része Pistis Sophia, mint lény bukásának és megújulásának mítoszát körvonalazza, különösen bűnbánó könyörgéseit és részletes párhuzamait egyes zsoltárokkal és ódákkal.

Habár számos gnosztikus szövegben Sophia a fő női istenségként jelenik meg, a Pistis Sophiában az isteni birodalmon kívülről származik és ott is lakozik. Hasonló Sophia-mítosz található a János apokrifonjában azzal a kivétellel, hogy cselekedeteire fizikai eónok alatt kerül sor és hogy csak a tizenharmadik eón során kerülhet vissza helyére.

Etimológia

[szerkesztés]

A Pistis Sophia kifejezés jelentése homályos, számos eltérő értelmezés létezik, úgymint: "Hit a bölcsességben", "Bölcsesség a hitben", stb. Néhány késői gnosztikusnál Sophia sokkal inkább Krisztus isteni emanációja, semmint pusztán bölcsesség, így ebben az összefüggésben "Sophia hite" értelmezés adódik. A Nag Hammádi-i lelet papíruszkódexei viszont korábbi, egyszerűbb értelmezést tartalmaznak, ahol a színeváltozott Krisztus így magyarázza el Pistis-t:

„Tanítványai újra megkérdezték: "Magyarázd el nekünk világosan, hogyan szállnak alá a láthatatlanból, a halhatatlanból a halandó világba?" A Megváltó így válaszolt: "Az Emberfia, Sophiával, hitvesével egyetértésben felfedte a nagy androgün fényt. Férfiként így neveztetik: Megváltó, minden dolgok atyja s nemzője, nőként pedig emígy: Sophia, a mindent-foganó úrnő". Némelyek Pistisnek nevezik."”

– III. kódex, Áldott Eugnosztosz

Askew Kódex

[szerkesztés]

A Pistis Sophia egyetlen kopt nyelvű kézirati példányban - az eredeti 178 pergamenlapból 174 lap terjedelemben - maradt fenn. Az ún "Askew Kódexet" a British Library (Brit Nemzeti Könyvtár) vásárolta meg 1785-ben egy bizonyos Anthony Askew (1722–1774) nevű orvos-műgyűjtő hagyatéka részeként. A Pistis Sophia megnevezést Carl Gottfried Woide (1725-1790) orientalista tudós alkalmazta először a dokumentum megjelölésére, a II. könyv elején lévő címre alapozva: "Pistis Sophia Második Könyve", melyet azonban később toldottak a szöveghez. Carl Schmidt (1868-1938) "koptológus" ugyanakkor a "Megváltó Könyvei" elnevezést ajánlotta a II. Könyv végén lévő utalás alapján.[4]

A mű több könyvből áll, de tényleges terjedelme tudományosan vitatott. A legáltalánosabb nézet szerint 4 kódexet tartalmazott,[5] de egyes tudósok azt állítják, hogy 5 vagy akár 6 könyvből is állhatott.[6] Ezen túlmenően két töredéket is tartalmaznak az iratok, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a könyvekhez és későbbi szerző munkái.

A Nag Hammadi tekercsek 1945-ös felfedezése előtt az Askew Kódex volt az egyike azoknak az írásműveknek (az Akhmim és a Bruce Kódex mellett), melyek - az akkor ismert - csaknem az összes fennmaradt gnosztikus írást tartalmazták. Minden ettől különböző gnosztikus forrás pusztán az ellenfelek idézetei, jellemzései, illetve karikatúrái voltak.

Kapcsolódó irodalom

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]
  • Pistis Sophia evangéliuma – a lélek rejtélye (magyar nyelven). Az Arany Rózsakereszt Közössége (1989) 
  • Pistis Sophia evangéliuma – a lélek rejtélye (magyar nyelven). L.N.L. kiadó (2010). ISBN 978-963-06-9653-1 
  • Jan van Rijckenborgh. A Pistis Sophia gnosztikus misztériumai – Magyarázatok a Pistis Sophia első könyvéhez (magyar nyelven). Rozekruis Pers (2005) 

Idegen nyelven

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Mária Magdolna
  2. Szent Márta
  3. spirituális síkokra

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jones, 45.o.
  2. Mead 1921, xxix-xxxviii.o.
  3. Pearson, 74.o.
  4. Carl Schmidt: Koptisch-gnostische Schriften (német nyelven)
  5. H.C. Puech. The Pistis Sophia, New Testament Apocrypha, szerk. R. McL. Wilson (angol nyelven), Cambridge: James Clarke & Co. Ltd., 361-369. o. (1991) 
  6. F. Legge. Introduction, Pistis Sophia, szerk. G. Horner (angol nyelven), London: Society for Promoting Christian Knowledge, vii-xlviii. o. (1924) 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pistis Sophia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy