Ugrás a tartalomhoz

Pusztamarót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztamarót
Közigazgatás
TelepülésNyergesújfalu
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Pusztamarót (Magyarország)
Pusztamarót
Pusztamarót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 18° 31′ 13″47.688050°N 18.520150°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 18° 31′ 13″47.688050°N 18.520150°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamarót témájú médiaállományokat.

Pusztamarót elnéptelenedett település a Gerecsében. Közigazgatásilag Nyergesújfalu területén található.[1] Közúti megközelítése az 1125-ös út Bajót és Bajna közti szakaszáról lehetséges (a kövesút kiágazását az 1125-ös egyik kanyarjában, a 8+500-as kilométerszelvénye táján KRESZ-tábla is jelzi), de elérhető az 1127-es út süttő-bikolpusztai szakasza felől is, egy korlátozott forgalmú erdészeti úton.

Történelem

[szerkesztés]

A település a 13. században jött létre. Birtokosai eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemesek, a 14. században a Bajóti család volt. Ezt követően királyi tulajdonba került, majd Zsigmond király 1388-ban az esztergomi érseknek adományozta, és a 20. századig érseki birtok maradt. A 14. század végén az érsek vadászkastélyt építtetett a település közelében, a völgyben pedig halastavakat létesítettek.[2]

A mohácsi csatavesztést (1526. augusztus 29.) és Buda elestét (szeptember 12.) követően a megmaradt fősereg és az ország déli részéből menekülők a települést körülvevő, hadászatilag megfelelőnek tűnő völgyben szekérvárakkal sáncolták el magukat. A török sereg, miután felfedezte a menekülők táborát, a Budáról hozatott ágyúk segítségével ostrom alá vette, majd háromnapi öldöklő küzdelem után törte meg a magyarok ellenállását. A mai források megosztottak az áldozatok pontos számát illetően, egyesek 20 - mások 25 ezer főre teszik az áldozatok számát. Ez a történet jelenik meg Dobozi Mihályról és feleségéről, Farmos Ilonáról szóló mondában.

A települést az 1945 utáni kitelepítésekig sváb anyanyelvű lakosság lakta kis számban, majd helyükre bányászokat telepítettek be, kik lassanként hagyták el otthonaikat, beköltözve a közeli Tatabánya vagy Oroszlány bányászlakótelepeinek egyikébe. A falu az 1970-es években néptelenedett el végleg, emlékét temetője őrzi.[2]

Pusztamarót, mint úttörőtábor

[szerkesztés]

Az elnéptelenedett településen 1978-ig a Honvédelmi Minisztérium tartott fenn egy honvédségi objektumot, amit 1978 nyarán a budai járási pártvezetés döntése alapján Solymár Nagyközség Tanácsa vehetett át, járási úttörőtábor kialakítása és üzemeltetése céljából. Azért esett a választás épp Solymárra, mert a település akkor önálló költségvetési üzemmel rendelkezett, amely el tudta látni a tábor üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat is. Az átvételhez feltételül szabták a terület körülkerítését, tekintettel arra, hogy a környező, nagyvadban gazdag területeken intenzív vadászat folyt. A tábor központja az egykori falu régi, 3 termes iskolaépülete lett, amelyen az átvételkor egyetlen ép tetőcserép vagy ablaküveg sem volt. A tábor létesítéséhez 12 darab, tízszemélyes katonai sátrat és 60 darab emeletes vaságyat biztosított minden évben a honvédség, a megfelelő matracokkal és ágyneműkkel; számos egyéb berendezést – köztük egy akkor korszerűnek számító napkollektoros zuhanyzó egységet – a solymári üzemeltetés telepített a területen.

Szintén solymári beruházásból valósult meg az 1125-ös út Bajna és Bajót közti szakaszától ide vezető, az 1920-as években kiépített, és ekkorra már csak nyomokban megmaradt, egynyomú kövesút járhatóvá tétele, hiszen azt akkor már sok éve csak a katonaság tartotta karban, saját igényeinek megfelelően, de gyerekeket szállító autóbuszok számára használhatatlan volt. A község utolsó, düledező vályogházait a tábor megnyitása előtt rombolták le, közbiztonsági okokból, nehogy oda kétes elemek költözhessenek be. A település abban az időben kiépített villanyvezetékkel és transzformátor-állomással, valamint önálló vízművel rendelkezett, amelyről megfelelő minőségű ivóvízzel lehetett ellátni a tábort. A solymári lakótelep felépítése után ide került a kivitelezést végző Érdi Építőipari Vállalat ott használt felvonulási épülete is.[3]

A pusztamaróti tábor fenntartásának és üzemeltetésének jogát csak az 1990-es évek második felében, nem teljesen tisztázott körülmények között vesztette el Solymár Nagyközség Önkormányzata.

Pihenőhely Pusztamaróton

Turizmus

[szerkesztés]

Pusztamaróton átvezet az Országos Kéktúra 11-es számú szakasza és a Kinizsi Százas teljesítménytúra útvonala. A történelmi emlékhely mellett esőbeálló, turistapihenő és információs tábla található. Közelében működik a Sólyomfészek ifjúsági tábor.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. OpenStreetMap
  2. a b A történelmi emlékhely felirata (magyar nyelven). Marót-hegyi Sólyomfészek, 2012. [2013. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 28.)
  3. [Seres István: Adalékok és emlékiratok Solymár történetéhez. Solymár, 2002.]
  4. Gábor Éva: Kirándulás Pusztamarótra (magyar nyelven). Hídlap, 2010. június 28. [2013. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 28.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy