Ugrás a tartalomhoz

Rotter Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rotter Lajos
Rotter Lajos
Rotter Lajos
SzületettRotter Lajos József
1901. július 18.
Budapest
Elhunyt1983. október 19. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaHargitai Irén Edit Margit [1]
SzüleiRotter Lajos
Felsmann Mária Anna Ilona
Foglalkozásamagyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1923)
SírhelyeFarkasréti temető (60/5-3-9)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rotter Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A „Nemere”
Rotter Lajos "Nemere" gépével a Berlin-Kiel közötti nem hivatalos világcsúcs felállításakor

Rotter Lajos (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.)[4] magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta, a Karakán és a Nemere vitorlázó repülőgépek tervezője.[5][6]

Élete

[szerkesztés]

Már középiskolás korában érdekelték a repülőgépek. Gépészmérnöknek tanult a Műegyetemen, ahol 1923-ban végzett. 1920-ban egyike volt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapítóinak.[5]

Rotter Lajos és a Karakán (Rotter balról a második fehér ruhában)

1922-ben a Közlekedési Minisztérium pályázatot írt ki vitorlázó repülőgép építésére. Ágotay Istvánnal közös terve első díjat nyert, de a repülőgép megépítésére anyagi forrás hiányában nem volt lehetőség.[5] 1923-ban a zürichi Orell Füssli Institut pályázatot hirdetett helikopterek tervezésére. Rotter pályaműve került ki győztesen.[6]

Még 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával és annak testvérével, Feigl Lászlóval együtt megalapították a Feigl–Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). A cég három kis utasszállító repülőgép prototípusát is elkészítette: a négyüléses, felső szárnyas, zárt kabinos FEIRO-I-et, majd annak továbbfejlesztett változatát, a FEIRO Darut valamint a kétüléses, duplafedeles FEIRO Dongót. A repülőgépek állami támogatás híján nem arattak üzleti sikert és a cég feloszlott.[6]

1921-ben szerzett pilótaképesítést. 1929 nyarán egyike volt azoknak, akik Farkashegyen beindították a vitorlázórepülést. 1931-ben itt C-vizsgázott.[5]

A Magyar Cserkészszövetség 1933 tavaszán adott megbízást egy olyan vitorlázógép megtervezésére, amely Magyarországot képviselhette a gödöllői cserkész világtalálkozón. Erre az eseményre tervezte és építette meg a „Karakán” nevű teljesítménygépét, melynek berepülésére augusztus 4-én került sor. 1933. augusztus 8-án új országos rekordot állított fel a Gödöllő és Szolnok közötti, 84,8 kilométeres távolsági, illetve 1840 méteres magassági repülésével. Később a "Karakán"-nal végezték hazánkban az első felhő-, termik- és műrepüléseket, mivel gyakorlatilag ez volt Magyarországon az első, műszerekkel felszerelt vitorlázógép. 1934-ben a Hármashatár-hegy északi lejtőjén, "Karakán" gépével 24 óra 14 percet vitorlázott. Ezzel az eredménnyel, másodikként a világon, a leghosszabb megszakítás nélküli repülési időtartamot érte el.

1934 nyarán készült el Gyöngyösön Rotter Lajos és Janka Zoltán tervei alapján a "Vándor" névre keresztelt, műrepülésre is alkalmas együléses vitorlázó repülőgép. A gépet kezdetben Gyöngyösön, majd később Gödöllőn használták. Itt végezték vele az első, magyarországi autóvontatásos felszállást.

Az 1936-os olimpiai játékokon Rotter Lajos saját maga által tervezett Nemere vitorlázógépével 3 óra 55 perc alatt 326 km-es céltáv rekordot ért el Berlin (Rangsdorf) - Kiel (Holtenau) között, amivel nem hivatalos világrekordot állított fel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül is elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak.

A második világháború után Rotter Lajos részt vett a magyar vitorlázórepülés újjászervezésében. Az 1950-es években a Székesfehérvári Állami Motorjavító Vállalat repülőgépüzemének főmérnöke volt. Később az Alagi Központi Kísérleti Üzem (AKKÜ) tervezőirodáján dolgozott.

Ő fogalmazott meg először érdemi kritikát (1978-ban) Asboth Oszkár munkásságával szemben, kétségbe vonva, hogy az általa konstruált helikopter valóban olyan repülési képességekkel rendelkezett volna, mint amilyeneket Asboth tulajdonított neki, többek között Az első helikopter címmel 1956-ban kiadott, saját maga által megjelentetett könyvében. Felvetése nyomán indult meg az addig a helikopter feltalálójaként számon tartott és népszerűsített konstruktőr munkájának szakmai felülvizsgálata és átértékelése. Rotter Lajos sejtésen alapuló megállapításait évtizedekkel később, az Asboth-hagyatékból előkerült eredeti fényképfelvételek igazolták egyértelműen, melyeknek addig csak az Asboth könyvében publikált, retusált változatai voltak ismeretesek.[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található (60/5-3-9)

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1934 februárjában 5 óra 3 perces repülésével – a magyarok közül elsőként – elnyerte az ISTUS (a vitorlázórepülés nemzetközi tudományos testülete) által adományozott, 18. sorszámú nemzetközi ezüstkoszorús teljesítmény jelvényt.
  • A Nemere és pilótája világhírt és elismerést szerzett a magyar repülés számára. Rotter Lajos teljesítményét és munkásságát az ISTUS bizottság által kiadott aranygyűrűvel ismerte el.
  • 1937-ben beválasztották az FAI pilótabizottságába.
  • 1947-ben a MADISZ Repülőegyesület elnökévé választották.

Emlékezete

[szerkesztés]
Rotter Lajos mellszobra a Hármashatár-hegy tetőn.
  • Mellszobrát – Béres János alkotását – 1993. augusztus 19-én avatták fel a Hármashatár-hegy tetején található Pilótaotthon parkjában.[8]
  • Rotter 1936. augusztus 12-i Berlin és Kiel közötti 326,5 km-es céltávrepülésének emlékére a család Rotter Lajos vándordíjat alapított. A díjat minden évben az a vitorlázórepülő pilóta kapja, aki az adott évben a leghosszabb befejezett céltávot repüli Magyarországon belül – feltéve, hogy ez legalább 326,5 km.[9]
  • A hajdani pilótaotthon helyén nyílt turistaház ma az ő nevét viseli.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rotter Lajos és Hargitai Irén házassági bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 742/1936. folyószáma alatt, 2019. október 5.
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. ISBN 963-361-626-3  
  5. a b c d Rotter Lajos (1901-1983). aeronews.hu. [2013. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  6. a b c Short biography of Lajos Rotter Sr. (1901-1983). (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  7. Nagy Attila Károly: A nagy Asboth-sejtés: géniusz helyett kókler. Index.hu, 2016. november 28. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
  8. Rotter Lajos mellszobra. [2016. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  9. Rotter Lajos Vándordíj 2011. (Hozzáférés: 2013. május 11.)

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy