Ugrás a tartalomhoz

Sétálóutca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sétálóutca a város olyan területe, ahol kizárólag gyalogosok közlekedhetnek. A sétálóutcákban többnyire erősen korlátozott vagy tiltott a gépkocsiforgalom. Az utóbbi időkben egyre több városvezetés döntött új sétálóutcák létrehozása mellett, általában hogy nagyobb mobilitást biztosítson a személygépkocsival nem rendelkezők számára, illetve a közbiztonság javítása érdekében. A sétálóutcák létesítése növelheti a környékük vonzerejét, valamint esztétikai, levegőtisztasági és közbiztonsági javulást eredményezhet.[1] Azonban a sétálóutcák kiépítésének előfordulhatnak hátrányai, hiszen néha az üzleti forgalom csökkenését vagy akár az ingatlanok értékveszítését is okozhatja.[2]

Története

[szerkesztés]

A gyalogos- és a kocsiforgalom szétválasztásának, elkülönítésének koncepciója már a reneszánsz korban is jelen volt, de nagyvároson belüli megvalósítására csupán 1800-tól kezdve akadnak példák.[3] A 19. században már Európa-szerte épültek patinás árkádok, ezeket a modern bevásárlóközpont elődjeinek tekintik egyesek.[4]

A hagyományos értelemben vett sétálóutca létesítésére csak később került sor, 1929 környéken, Essenben. Egy Limbecker Straße nevű, szűk bevásárlóutca nem biztosított elegendő férőhelyet mind az autók, mind a gyalogosok számára, ezért döntöttek úgy a hatóságok, hogy kitiltják a gépkocsikat. Ennek következtében több német város is hasonló intézkedést hozott. A második világháború pusztítása szükségessé tette jelentős számú európai város újjáépítését, rekonstruálását, amely folyamatok során sok helyen a városmag némely részeit sétálóövezetté alakították.

A 20. század második felében, a motorizáció növekedésével párhuzamosan a nagyvárosok vezetései eleinte zömmel a turisták által frekventáltabban látogatott belvárosi közterületeken jelöltek ki ilyen zónákat, később már pihenőparkokra és az élhetőség megőrzése céljából néhány külvárosi lakónegyedre is kiterjesztették. A 21. században folytatódni látszik a sétalóutcák térhódítása és világszerte találhatóak további sétálóutcák létesítésére irányuló törekvések.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Chiquetto (1997. december 7.). „The Environmental Impacts from the Implementation of a Pedestrianization Scheme”. Transportation Research Part D: Transport and Environment 2 (2), 133–146. o. DOI:10.1016/S1361-9209(96)00016-8. 
  2. Castillo-Manzano (2014. december 7.). „Extending pedestrianization processes outside the old city center; conflict and benefits in the case of the city of Seville”. Habitat International 44, 194–201. o. DOI:10.1016/j.habitatint.2014.06.005. 
  3. Hall, Peter. Can Rail Save the City? The impacts of rapid transit and pedestrianisation on British and German cities. Aldershot: Gower Publishing, 83. o. (1985. december 7.). ISBN 978-0566009471 
  4. Hall, Peter. Can Rail Save the City? The impacts of rapid transit and pedestrianisation on British and German cities. Aldershot: Gower Publishing, 89. o. (1985. december 7.). ISBN 978-0566009471 

Galéria

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pedestrian zone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy