Saárossy-Kapeller Ferenc

Saárossy-Kapeller Ferenc
Született	Saárossy-Kapeller Ferenc arcképe 1856. szeptember 19. Kassa
Elhunyt	1918. november 24. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	méhész, szakíró, muzeológus, asztalnok, miniszteri tanácsos
Tisztsége	múzeumigazgató (1904–1910, Néprajzi Múzeum)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2. igazgatója
Hivatali idő 1904 – 1910
Előd	Balás Árpád
Utód	Radisics György
A Wikimédia Commons tartalmaz Saárossy-Kapeller Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárosi Saárossy-Kapeller Ferenc (Kassa, 1856. szeptember 19. – Budapest, 1918. november 24.) méhészeti szakíró, császári és királyi asztalnok, miniszteri tanácsos, 1904-től 1910-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója.

Élete

A család Kapeller Ulriktól, Habsburg Rudolf híres vezérétől származik, akinek utóda Kapeller Konrád 1535 körül I. Ferdinánd királynak sárosvári kapitánya volt; 1874. július 28-án a régi tiroli nemesség és az Osten és Gatterfeldeni előnév megtartása mellett a magyar nemességet a Saárossy névvel és sárosi előnévvel kapta. Saárossy apja, szintén Ferenc, királyi tanácsos, Sáros vármegye táblabírája, anyja ribári Ribary Paulina. Főgimnáziumi tanulmányait 1864-től 1871-ig Eperjesen, Nagyváradon és Egerben végezte, jogi tanulmányait 1871-től 1873-ig Kassán. 1873–74-ben a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. 1875-ben Proskau, Taránd és Hohenheimban hallgatta az ottani tanárok előadásait. 1876-ban beutazta a Németbirodalmat, Angol- és Franciaországot és Belgiumot; 1876-ban a magyar királyi pénzügyminisztériumban segédfogalmazónak, 1879-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban miniszteri fogalmazónak, 1883-ban titkárnak, 1891-ben osztálytanácsosnak és 1902-ben miniszteri tanácsosnak nevezték ki. 1904-től 1910-ig a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója volt. Fontos szerepet játszott a gödöllői állami méhészeti gazdaság megszervezésében. Elhunyt 1918. november 24-én este 8 órakor, temetésére 1918. november 27-én szerdán délután került sor a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Felesége gróf Königsegg-Rottenfels Emília volt.

Közgazdasági, társadalmi s vadászati cikkeket írt a Pester Lloydba, a magyar napilapokba s a vadászati lapokba.

Munkái

• Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1883.
• Magyarország borászati törzskönyve. Irta és hivatalos adatok alapján összeállította S. K. F. miniszteri titkár. Bpest, 1885.
• A méhészet multjáról és jelenéről, különös tekintettel hazánkra. Bpest, 1902. (Közigazgatási Könyvtár IV. 4., 5.)
• A méhészetről szóló törvényjavaslat. Bpest, 1902.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• OSZK gyászjelentések

Elődje:
Balás Árpád

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója
1904 – 1910

Utódja:
Radisics György