Ugrás a tartalomhoz

Schöpflin Aladár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schöpflin Aladár
SzületettSchöpflin Aladár Mihály
1872. október 4.[1]
Maniga
Elhunyt1950. augusztus 8. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSchöpflin Gyula
Foglalkozása
  • fordító
  • lapszerkesztő
  • kritikus
  • író
  • műkritikus
  • irodalomtörténész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
KitüntetéseiKossuth-díj (1949)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (33-2-42)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Schöpflin Aladár témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöpflin Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Schöpflin Aladár Mihály (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.[2]) Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Schöpflin Géza (1876–1960) költő, műfordító bátyja, Schöpflin Gyula (1910–2004) író apja, Schöpflin György (1939–2021) politológus, politikus nagyapja.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja Schöpflin Gyula, a Zichy család uradalmi tiszttartója, anyja Greguss Hermina volt.[3]

Evangélikus teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, filozófiát a Budapesti Egyetemen tanult. 1898-ban a Vasárnapi Ujság segédszerkesztője lett. Ezután a Huszadik Század munkatársa is volt. A Nyugatnak kezdettől fogva (1908) munkatársa, egyik vezető kritikusa volt. 1909-től a Franklin Társulat irodalmi titkára. 1918-tól a Vörösmarty Akadémia főtitkára volt. 1919-1923 között a Szózat című napilap irodalmi rovatvezetője volt. Az 1926-ban létrehozott Magyar PEN Club egyik szervezője volt. 1933-1942 között a Tükör című folyóiratnál a színházi rovatot vezette. 1936-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1941-től a Baumgarten-díj kurátora, valamint a Magyar Csillag társszerkesztőjeként működött Illyés Gyula mellett. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

Felesége Maderspach Irén (Bp., 1887. október 9. – Bp., 1977. január 13.) volt.[4]

Munkássága

[szerkesztés]

Jelentős része volt Ady Endre, Móricz Zsigmond és mások elismertetésében. Sokat fordított angolból, franciából, németből. Szerkesztette a Magyar színművészeti lexikont. (Ebből a 2010-es években adatbázis is készült a WJLF munkacsoportjánál http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/ ) Számos kisebb tanulmányt és esszét írt a magyar irodalom jeles alkotóiról, arcképvázlatokat a világirodalom klasszikusairól. Kritikusi érdeklődése kiterjedt a konzervatív irodalom képviselőinek műveire is (pl. Szabolcska Mihály, Bárd Miklós). Sok tanulmányban foglalkozott Gyulai Pál, Péterfy Jenő és Ignotus szerepével. Az 1920-as, 1930-as évek irodalmi vitáiba bekapcsolódott, békítő, egyeztető szándékkal írta írásait, felvázolta az irodalmi szakadás politikai hátterét, átfogó képet adott a századelő irodalmáról, elsősorban a Nyugat jelentőségéről.

Schöpflin Aladár és Schöpflin Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-2-42.

Művei

[szerkesztés]
Emléktáblája:
I. kerület Attila út 79.
  • Julien Gordon, Rezeda kisasszony. Elbeszélés, angolból ford. Bp., 1902.
  • Elfrida és egyéb amerikai elbeszélések, angolból ford. Bp., 1903.
  • Anthony Hope, Peggy a kotnyeles. ford. Bp., 1904.
  • Hamlin Garland, Sötét zsarnokság, angolból ford. Bp., 1905.
  • Amerikai elbeszélők. (Bret Harte, Mark Twain, Stockton) angolból ford. Bp., 1905. (Magyar Könyvtár 247.)
  • Wilde Oszkár, Dorian Gray arczképe, angolból ford. Bp., 1907.
  • Wharton Edith, A vidámság háza. Regény. Angolból ford. Bp., 1907.
  • A haladás útján; Lampel, Bp., 1911 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • Magyar írók (1917)
  • Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok; Nyugat, Bp., 1917
  • A piros ruhás nő. Regény; Franklin, Bp., 1921
  • Mossóczy Pál szép nyara. Regény; Franklin, Bp., 1922
  • Hatvani professzor feltámadása (elbeszélés, 1923)
  • Kitli János szerencséje. Regény; Franklin, Bp., 1924
  • Írók, könyvek, emlékek (1925)
  • Vége a szép nyárnak (dráma, 1925)
  • A piros ruhás hölgy (dráma, 1926)
  • Az ördögfiókák. Gyermekregény; Franklin, Bp., 1926
  • Balatoni tragédia; Franklin, Bp., 1927
  • Magyar színművészeti lexikon. A színjátszás és drámairodalom enciklopédiája, 1-4.; szerk. Schöpflin Aladár; Színészegyesület, Bp., 1929-1931
  • Ady Endre (1934)
  • Őszi szivárvány (dráma, 1934)
  • A magyar irodalom története a XX. században; Grill, Bp., 1937 (Babits Mihály–Gellért Oszkár–Schöpflin Aladár: A magyar irodalom a XX. században)
  • Egy magyar könyvkiadó regénye; összeáll. Révay József, Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1938
  • Vihar az akváriumban; Franklin, Bp., 1939
  • Mikszáth Kálmán (1941)
  • Válogatott tanulmányok; vál., szerk., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról; vál., előszó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Egy apolitikus elmélkedései; vál., sajtó alá rend., előszó, utószó Schöpflin Gyula; Századvég–Nyilvánosság Klub, Bp., 1994 (Ars scribendi)
  • Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei; sajtó alá rend., jegyz. Balogh Tamás; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek)
  • Ady Endre; tan. Balogh Tamás; Polis, Kolozsvár, 2005 (Kettős tükörben)
  • Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban, 1898–1921; sajtó alá rend. Széchenyi Ágnes; Argumentum, Bp., 2018

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Gyászjelentése. [2014. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  3. ↑ Felsőzéllei evangélikus keresztelési akv. 31/1872. folyószám. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39N-H95
  4. ↑ Bp. V. ker. állami halotti akv. 11/1977. folyószám.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Fukári Valéria 2012: Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2012/1.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Kampisné Dedinszky Izabella: Schöpflin Aladár irodalmi munkássága; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1943 (Bibliográfiai füzetek)
  • A hetvenötéves Schöpflin Aladár; emlékkönyv összeáll. Gellért Oszkár, Vidor Miklós; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
  • Fülöp László: Schöpflin Aladár pályaképe; KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, Debrecen, 1993
  • Rákai Orsolya: A teljes zenekar. Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége; EditioPrinceps, Bp., 2013 (Klasszikusok)
  • Rózsafalvi Zsuzsanna: A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében; Ráció, Bp., 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schöpflin_Aladár&oldid=26775862”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy