Ugrás a tartalomhoz

Somlay Artúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somlay Artúr
1942-ben Szegeden
1942-ben Szegeden
SzületettSchneider Arthur Jakab Zsigmond
1883. február 28.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1951. november 10. (68 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSomlay Júlia
Somlay Emília
Foglalkozása
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (33-1-50/a)
Színészi pályafutása
Aktív évek1900 – 1951
Híres szerepeiSimon Péter (karmester) - Valahol Európában
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
1948, 1951
Kiváló művész-díj
1950
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlay Artúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somlay Artúr (született Schneider Arthur Jakab Zsigmond; Budapest, 1883. február 28.[4] – Budapest, 1951. november 10.)[5] kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, színészpedagógus.

Somlay Artúr (balra) a Piros bugyelláris című film egyik jelenetében Tapolczay Gyulával és Pethes Sándorral (1938)
Somlay Artúr emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István körút 9. sz. alatt
Somlay Artúr sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-50/a

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Schneider Artúr monarchiabeli katonatiszt, édesanyja Obkracsil (Apkracil) Emília volt, akik öt gyermeket neveltek. A későbbi színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy idő után belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz.

A Vígszínház színiiskoláját végezte el, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott és Debrecenben. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben. 1906–1907-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt.

1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott és fellépett a rádióban illetve pódiumon is. 1921-ben Berlinben forgatott mozifilmet. Regény- és drámaírással is próbálkozott.

1922–23-ban, 1925-ben és 1929–30-ban a Belvárosi Színházban, 1923-ban, 1926-ban, 1929-ben és 1933-ban a Magyar Színházban, 1924–26-ban pedig a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt. 1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új-, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti-, 1942-ben a Nemzeti-, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutató előadására. 1925 júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946 és 1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkori időszak kulturális főhatalmassága, Révai József eleinte még hallgatott a szavára, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá. Somlay hazament Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakására, fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éjszaka folyamán mindkettőt elfogyasztotta; 1951. november 10-én hajnali 3 órakor így érte a halál, amelyet szívbénulás, koszorúérgörcs okozott, szívkoszorúér-elmeszesedéses háttérrel.

Főként hősszerelmes szerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította.

Magánélete

[szerkesztés]

1905. május 7-én vette feleségül Laszlovszky Júliát, 1945-ben elváltak. Leányuk Somlay Júlia színésznő, Hajmássy Miklós színész első felesége volt.

Vezetéknevét 1937-ben hivatalosan is Somlayra változtatta.[6][7]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb szerepei

[szerkesztés]

Színház

[szerkesztés]

Film

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Veszedelem (dráma) (1908)

Emlékezete

[szerkesztés]

Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében: amikor a főhős bűnügyi újságíró először szemtől szemben találkozik a könyv negatív főszereplőjével, az a legelső gondolata, mintha személyesen Somlay Artúrral találta volna szembe magát.

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  4. ↑ Születése bejegyezve a Deák téri német evangélikus egyházközség keresztélési akv. 52/1883. folyószáma alatt
  5. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 658/1951. folyószáma alatt.
  6. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma: 55.198/1937.
  7. ↑ Nemes Schneider Artur – Somlay Artur lett. Nemzeti Ujság, XIX. évf. 248. sz. (1937. október 31.) 27. o. Hozzáférés: 2024. június 18. (fizetős hozzáférés)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somlay_Artúr&oldid=27714830”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy