SpaceX
| Space Exploration Technologies | |
 | |
 | |
| Jelmondat | "Revolutionizing access to space" (Az űrhöz való hozzáférés forradalmasítása) |
| Típus |
|
| Alapítva | 2002 |
| Székhely | Hawthorne, Los Angeles, Kalifornia |
| Vezetők | Elon Musk, Gwynne Shotwell, Tom Mueller |
| Alapító | Elon Musk |
| Iparág | Űrkutatás |
| Tulajdonos | Elon Musk (nem ismert) |
| Forma | Delaware corporation |
| Termékek | |
| Szolgáltatások | műholdak alacsony Föld körüli és geoszinkron pályára állítása, ellátmány szállítása a Nemzetközi Űrállomásra |
| Alkalmazottak száma | 12 000 (2022. április) |
 Space Exploration Technologies
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 33° 55′ 14″, ny. h. 118° 19′ 40″33.920700°N 118.327800°WKoordináták: é. sz. 33° 55′ 14″, ny. h. 118° 19′ 40″33.920700°N 118.327800°W | |
| A Space Exploration Technologies weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Space Exploration Technologies témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Space Exploration Technologies vagy röviden SpaceX amerikai űrkutatási vállalat, amelynek központja a kaliforniai Hawthorne-ban található. 2002-ben alapította a dél-afrikai származású Elon Musk, akinek a nevéhez a PayPal és a Tesla, Inc. (korábbi nevén Tesla Motors) megalapítása is fűződik.[1]
Elon Musk célja a SpaceX alapításával a kezdetektől fogva az űrrepülés költségeinek leszorítása, valamint a Mars kolonizálásának lehetővé tétele, ezzel a multiplanetáris élet lehetővé tétele.[2]
A cég fejlesztette ki a Falcon 1, a Falcon 9 és a Falcon Heavy rakétákat, a Dragon űrhajót és fejleszti a Starship rakétarendszert.[2]
Ugyancsak a SpaceX indította el a Starlink globális műholdas közvetlen elérésű internetszolgáltató projektjét, amelynek keretében 2020. április 22.-ig a SpaceX 422 db Starlink műholdat indított el, már elkezdve a kísérleti szolgáltatást.
Története
[szerkesztés]Számos történelmi jelentőségű eredmény fűződik a SpaceX nevéhez, így első rakétájuk, a Falcon 1 volt az első magántőkéből megvalósult folyékony üzemanyagú rakéta, amely elérte a világűrt (2008. szeptember 28-án); az első magánvállalat, amely saját fejlesztésű űrhajóját, a Dragon űrhajót sikeresen Föld körüli pályára állította, majd sikeresen vissza is juttatta azt a Földre (2010. december 9.); az első magánvállalat, amely űrhajót (Dragon) küldött a Nemzetközi Űrállomáshoz (2012. május 25.); az első magánvállalat, amely sikeresen állított műholdat geoszinkron pályára (2013. december 3.); a világon elsőként a Falcon 9 rakéta landolt sikeresen, miután Föld körüli pályára állított egy műholdat (2015. december 16.); a világon elsőként a Falcon 9 rakéta repült újra sikeresen (2017. március 31.).
Minőség-ellenőrzési és költséghatékonysági okokból a SpaceX az eszközeinek többségét maga fejleszti és gyártja, ide értve a Draco, a Merlin, a Kestrel és a Raptor hajtóműveket, valamint a Dragon űrhajót. 2006-ban a NASA szerződést kötött a céggel egy teherűrhajó fejlesztésére és megépítésére, amely képes a Nemzetközi Űrállomást elérni. Mindez lehetővé teszi a SpaceX számára, hogy az iparág legalacsonyabb árait kínálja ügyfeleinek, valamint, hogy az űripar más szereplőihez képest lényegesen rövidebb idő alatt fejlessze ki űreszközeit.
2006-ban a NASA szerződést kötött a céggel egy olyan rendszer kifejlesztésére és demonstrációs célú fellövésére, amelynek célja a Nemzetközi Űrállomás működtetéséhez szükséges ellátmány biztosítása. A SpaceX a szerződés megkötése óta eltelt idő alatt tizenöt alkalommal juttatott sikerrel célba ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra.
A NASA szerződést kötött a vállalattal személyszállításra alkalmas űrhajó kifejlesztésére is, amelynek célja, hogy az USA az űrsikló aktív szolgálatból való visszavonását követően saját eszközeivel küldhessen asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX az első személyszállító Dragon űrhajó indítását 2019-re tervezte. Ez rendelkezett egy olyan biztonsági rendszerrel, amely a fellövés bármely pillanatában lehetővé teszi a legénység számára az esetlegesen veszélyessé váló rakéta másodperceken belüli elhagyását és a felszínre való biztonságos visszaereszkedést.
A NASAval kötött szerződései mellett a cég számos szerződést kötött magánvállalatokkal, nem amerikai kormányzati szervekkel, valamint az amerikai hadsereggel, eszközök Föld körüli pályára állítására.
A SpaceX tervei között szerepel a Starship rakétarendszer megalkotása, valamint egy új típusú, folyékony metán üzemanyagot használó rakétahajtómű rendszerbe állítása. A Starship az egyik legnagyobb teljesítményű rakétarendszer lesz, amely a Saturn V rakétánál is nagyobb tolóerőt képes kifejteni. Teljesítménye lehetővé teszi majd ember vezette űrhajók Hold körüli pályára állítását, vagy akár utántöltés után a Marsra küldését. Musk kijelentette, hogy cégével szeretne hozzájárulni az állandó emberi jelenlét megteremtéséhez a Marson.
Fejlesztések
[szerkesztés]
Falcon 1
[szerkesztés]
A Falcon 1 a világ első magánfinanszírozású űrhajózási hordozórakétája. Első sikeres indítása 2008. szeptember 29-én történt.
Falcon 9
[szerkesztés]Falcon Heavy
[szerkesztés]A Falcon Heavy 3 Falcon 9 rakétából álló rendszer, amely nagy tömeget (63 tonnát) képes alacsony Föld körüli pályára juttatni, illetve akár Hold vagy Mars küldetésekre is használható lesz.
A rakéta tesztrepülésére többszöri halasztás után 2018 február 6-án került sor.[3]
Dragon
[szerkesztés]A Dragon egy részben újrafelhasználható űrhajó, amely Falcon 9 rakétával juttatható föld körüli pályára. 2012 októbere óta szolgál teherszállítóként a Nemzetközi Űrállomáshoz. A személyszállító változat első próbarepülésére 2019 márciusában került sor.[4]
2020. május 30-án a Falcon 9-es rakétával fellőtt SpaceX Crew Dragon űrhajóval kilenc év után az USA ismét embert küldött az űrbe, a Nemzetközi Űrállomásra.[5]
2020. november 16-án került sor a SpaceX Crew–1 jelű, első üzemszerű, kereskedelmi repülésére, amelynek során egy Falcon-9 hordozórakéta sikeresen felbocsátotta a Dragon Crew űrhajót, amely 2 nap, 8 óra 47 perces repülést követően sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz, négy űrhajóssal a fedélzetén.[6]
Rakétahajtóművek
[szerkesztés]Merlin
[szerkesztés]A Merlin egy rakétahajtómű-család amelyet a Falcon 1, Falcon 9 és Falcon Heavy-n való használatra fejlesztettek ki.
Raptor
[szerkesztés]A Raptor a Starship-en használt újrafelhasználható, teljes áramlású, szakaszos égésű, metán-üzemű rakétahajtómű. Az első tesztrepülésére 2019. júliusában került sor.
Draco
[szerkesztés]A Draco a SpaceX űrhajóin használt helyzetváltoztató fúvóka család. Eddig két típus készült Draco és SuperDraco.
Fejlesztés alatt
[szerkesztés]Starship rakétarendszer
[szerkesztés]2019. szeptember 29-én mutatta be Elon Musk a Starship teljes méretű mintapéldányát a texasi Boca Chica (SpaceX) telephelyen. A fejlesztés a texasi Boca Chica telephelyen és a floridai Cocoa Beach telephelyen párhuzamosan kezdődött el.[7]
Starlink műhold konstelláció
[szerkesztés]Székhely, telephelyek, bázisok
[szerkesztés]Székhely és főhadiszállás
[szerkesztés]A kaliforniai Hawthorne-ban található központ mellett ugyanott található a Falcon-9 és Falcon Heavy gyártó és szerelőbázisa. A SpaceX kormányzati információs és engedélyezési csapata Washington DC-ben található.
Rakétahajtómű fejlesztés
[szerkesztés]A Spacex Merlin és Raptor és más rakétahajtóműveinek fejlesztését a Texas állambeli McGregorban található fejlesztési bázisán végzik.
Falcon 9, Falcon Heavy
[szerkesztés]AZ USA keleti parti részén a SpaceX floridai Kennedy Űrközpont (KSC) melletti telephelye az első kísérleti repülések és a Falcon-9 rakétára alapozott kereskedelmi szállítások egyik bázisa, ahol a Spacex 2014-ben bérbe vette a NASA történelmi LC-39A indítókomplexumát (innen indították az 1960-as években az Apolló űrhajókat, később pedig az űrsiklókat) A másik floridai kereskedelmi telephelyet és indítóbázist "Space Launch Complex 40 (SLC-40)" néven a Cape Canaveral-i légierő bázis ("Cape Canaveral Air Force Station (CCAFS)") területén üzemelteti a SpaceX. Az USA nyugati partján, a kaliforniai Vandenberg légibázis területén üzemeltet egy Falcon indítóbázist, " Space Launch Complex 4 East (SLC-4E)" néven.[8]
Starship fejlesztés, gyártás
[szerkesztés]2017 végén kezdte el kiépíteni a Starship fejlesztésére és gyártására, valamint felbocsátására szolgáló létesítményeit a Texas déli határa közelében lévő Boca Chica-i telephelyén, ahol 2020-ban három elkülönült telep található:
- Gyártó- és szerelőüzem
- Rakéta tesztelő és indító bázis
- Repülésirányító és kommunikációs bázis
A Starship fejlesztése párhuzamosan a floridai Cocoa Beach melletti telephelyen is elkezdődött 2018-ban, ám ezzel néhány kísérleti szegmens, orrkúp darab elkészülte után felhagytak. A tervek szerint a szállítmányok integrálása az űrhajóba a Boca Chica-i telephely mellett a floridai Kennedy Űrközpont LC-39A indítókomplexumnál fog történni.[2]
Drónhajók, úszó űrkikötő fejlesztés
[szerkesztés]
A SpaceX tengeri flottája[9] a kiszolgáló hajók mellett a Falcon-9 hordozórakéták tengeri leszállását önjáró drónhajók biztosítják, ezek neve:
- Of Course I Still Love You (OCISLY)
- Just Read The Instructions (JRTI)
- A Shortfall Of Gravitas (ASOG)
A drónhajókon kívül elkezdte a SpaceX a szupernehéz űrhajók (Falcon Heavy, Starship, Superheavy) indítására és fogadására alkalmas úszó űrkikötők fejlesztését is, a Hold, Mars elérésére és a Föld-Föld űrszállítási rendszer kiszolgálására.[10]
Ebből a célból egy, a SpaceX-hez köthető vállalkozás 2 db használaton kívüli olajfúró platformot vásárolt,[11] amelyeket Phobos és a Deimos névre kereszteltek el, a Mars két holdja után.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A SpaceX űrvállalat oldala. [2013. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ a b c https://www.spacex.com/media/starship_users_guide_v1.pdf
- ↑ SpaceX Launched the World's Most Powerful Rocket. So, What's Next?
- ↑ Amos, Jonathan. „SpaceX capsule demo flight lifts off”, BBC News, 2019. március 2. (Hozzáférés: 2019. március 2.)
- ↑ Károly, Nagy Attila: Történelmet írt a SpaceX és a NASA: újra van Amerikának űrhajója (magyar nyelven). index.hu, 2020. május 30. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ http://www.urvilag.hu/az_urallomas_es_az_usa/20201116_crew1
- ↑ http://www.urvilag.hu/spacex/20190930_starship_elkeszult_a_prototipus
- ↑ Archivált másolat. [2020. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ https://index.hu/techtud/2020/06/17/uszo_urkikotok_epiteset_tervezi_a_spacex/
- ↑ http://gyartastrend.hu/muveltmernok/cikk/tengeri_olajfurotornyokra_tette_ra_a_kezet_a_spacex
- ↑ https://spacejunkie.hu/hir/tengeri-urkikotok
Források
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a SpaceX című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Cégek |
|  |
|---|---|---|
| Egyéb | ||
| Család |
| |
