Ugrás a tartalomhoz

Spektráltétel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Spektráltétel alatt a lineáris algebrában és a funkcionálanalízisben több, egymással rokon állítást értenek. A legegyszerűbb változat mátrixok egy osztályának diagonizálásáról szól. A későbbiekben tekintett tételek ezt általánosítják végtelen dimenziós vektorterekre. A spektrál név a spektrumra, mint a sajátértékek halmazára utal.

Véges dimenziós vektorterek

[szerkesztés]

Legyen véges dimenziós, unitér vektortér fölött (például vagy ). Csak akkor létezik egy endomorfizmusának sajátvektoraiból álló ortonormált bázis, ha ez normális, és a sajátértékek mind -beliek.

A mátrixokra nézve ez azt jelenti, hogy egy mátrix pontosan akkor unitér diagonizálható, ha normális, és az összes sajátértéke -beli. Egy másik gyakori megfogalmazás, hogy egy mátrix pontosan akkor normális, ha unitér diagonizálható, ha létezik egy ugyanolyan dimenziós unitér mátrix, hogy

,

ahol diagonális mátrix, az mátrix sajátértékeivel az átlóján.

Amennyiben algebrailag zárt, például (az algebra alaptétele szerint), a sajátértékek mind -beliek, és minden normális mátrix unitér diagonizálható. Hogyha nem algebrailag zárt, akkor ez nem feltétlenül teljesül, és ellenőrizni kell az összes sajátértéket.

Az önadjungált endomorfizmusok, illetve hermitikus mátrixok összes sajátértéke valós. A spektráltétel szerint a hermitikus mátrixok diagonlizálhatók, és egy endomorfizmus pontosan akkor önadjungált, ha sajátvektoraiból ortonormált bázis alkotható és összes sajátértéke valós. Például a valós szimmetrikus mátrixok diagonizálhatók.

A spektrálfelbontás a spektráltételen alapul.

Kompakt operátorok

[szerkesztés]

Legyen Hilbert-tér fölött, és legyen kompakt lineáris operátor. A esetben legyen normális, esetén önadjungált. Ekkor létezik egy ortonormált rendszer, illetve egy nullsorozat a halmazban úgy, hogy

illetve

minden esetén. Az elemek minden esetén sajátértékei -nek és a -hoz tartozó sajátvektor. Továbbá , ahol operátornorma.

A kompakt operátorokra szóló spektráltétel ortogonális projekciókkal átfogalmazható. Legyen Hilbert-tér fölött, és kompakt lineáris operátor, ami esetén normális, esetén önadjungált. -val jelöljük az ortogonális projekciót a -hoz tartozó sajáttérre. Az operátor ábrázolható úgy is, mint , ahol a sajáttér dimenziója és a sajáttér ortonormált bázisa. Ekkor a spektráltétel megfogalmazható a következőképpen: létezik a sajátértékek nullsorozata -ban úgy, hogy

minden -ra. Ez a sorozat nemcsak pontonként, hanem operátornormában is konvergál.

Korlátos operátorok

[szerkesztés]

Legyen Hilbert-tér, önadjungált folytonos operátor. Ekkor egyértelműen létezik egy -ben korlátos tartójú spektrálmérték úgy, hogy

Itt Borel-algebrája, a -n értelmezett korlátos operátorok halmaza, és a spektruma.

Ha véges dimenziós, akkor teljesül, hogy ; továbbá a önadjungált operátor sajátértékei mind különbözőek, és ahogy azt korábban megállapítottuk,

ahol ortogonális projekció sajátterére. spektrálmértéke minden -ra

Így a korlátos operátorokra szóló spektráltétel visszavezethető a lineáris algebrai spektráltételre:

Legyen kompakt lineáris operátor, ekkor teljesül rá a spektráltétel. Legyen sajátértékeinek sorozata, és legyen spektrálmérték, ahol az összegnek megszámlálható sok tagja van, és pontonként konvergál, akkor a spektráltétel a következőre egyszerűsíthető:

Így a korlátos operátorokról szóló spektráltétel a kompakt operátortokról szólót is magában foglalja.

Például a operátor, ahol önadjungált -n, és nincsenek sajátértékei. Has , akkor kompakt tartójú spektrálmérték. Ábrázolja -t, mivel

Legyen önadjungált opretáror. Ekkor a mérhető funkcionálkalkulus egy egyértelműen meghatározott, folytonos, involutorikus algebrai homomorfizmus. A spektrálfelbontás segítségével a leképezés egyszerű ábrázolását kapjuk, ugyanis

Nem korlátos operátorok

[szerkesztés]

Ha sűrűn definiált normális operátor egy komplex Hilbert-téren, akkor van egy egyértelmű spektrálmérték Borel-halmazain, akkor teljesülnek a következők ( az spektruma):

  • Egy halmaz esetén, ahol , teljesül, hogy .
  • Egy nyílt halmazra, ahol , teljesül, hogy .

Egy önadjungált operátor normális, valós spektrummal. A fenti integrál korlátozható a valós számokra.

Ekkor az értelmezési tartomány

és a kvadratikus forma értelmezési tartománya

.

ami nyilván az kvadratikus forma maximális értelmezési tartománya, aminek különösen fontos jelentősége van a kvantummechanikában.

A spektráltétel egy alternatív megfogalmazása, hogy ha az unitér operátor ekvivalens egy multiplikációs operátorral fölött egy mérhető függvénnyel, akkor önadjungált, tehát valós értékű.

Egy komplex normális operátor leírható, mint két, egyszer a valós, másszor az imaginárius egységgel megszorzott, egymással felcserélhető, önadjungált operátor összege: mint valós rész + -szer képzetes rész, Továbbá a felcserélhetőség miatt a és a operátorok sajátvektorai megegyeznek, habár a sajátértékeik különbözhetnek. Így lehet az önadjungált operátor függvénye, egy alkalmas függvénnyel. Ekkor csak egyetlen valós spektrálábrázolás jöhet számításba, , és például

  és  

Története

[szerkesztés]

A kompakt önadjungált operátorok spektráltételét és a korlátos önadjungált operátorok leginkább David Hilbert munkásságára vezethetők vissza, aki 1906-ban közölt bizonyításokat ezekre az esetekre. Hilbert a maitól különböző módon írta le a tételeket: a spektrálmérték helyett Stieltjes-integrált használt, melyet Thomas Jean Stieltjes vezetett be 1894-ben a lánctörtek vizsgálatára. A korlátos és a nem korlátos operátorokra többek között Riesz (1930–1932), valamint Lengyel és Stone (1936), a nem korlátos esetekre Leinfelder (1979) talált bizonyításokat.[1]

Jegyzet

[szerkesztés]
  1. Dirk Werner: Funktionalanalysis, Springer-Verlag, Berlin, 2007, ISBN 978-3-540-72533-6, Kapitel VII.6

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Spektralsatz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy