Székely András (úszó)

Székely András
1931
Született	1909. március 5. Tatabánya
Elhunyt	1943 (33-34 évesen) Csernyihiv
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	úszó
Magassága	185 cm
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Úszás Olimpiai játékok bronz 1932, Los Angeles 4 × 200 méter gyors

Székely András (Tatabánya, 1909. március 5. – Ukrajna, 1943.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó.

1923-tól a Tatabányai Bányász úszója, 1929-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója, egyúttal a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) vízilabdázója volt. 1930-tól 1934-ig szerepelt a magyar úszóválogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon a Wanié András, Szabados László, Székely András, Bárány István összeállítású, 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként harmadik helyezést ért el. Előzőleg az 1931. évi párizsi Európa-bajnokságon ugyanezzel a váltóval bajnoki címet nyert. Az 1930. évi darmstadti és az 1933. évi torinói főiskolai világbajnokságokon összesen nyolc érmet, öt arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, közülük az egyik ezüstérmet a magyar vízilabdacsapat tagjaként. Az aktív sportolást 1936-ban fejezte be. Az 1936. évi olimpián már nem vett részt.

1943 elején munkaszolgálatosként vesztette életét. Halálának pontos körülményei ismeretlenek.

Sporteredményei

• úszásban:
  • olimpiai harmadik helyezett (1932: 4×200 m gyors)
  • Európa-bajnok (1931: 4×200 m gyorsváltó)
  • Európa-bajnoki 2. helyezett (1931: 100 m gyors)
  • ötszörös főiskolai világbajnok (1930: 100 m gyors, 4×100 m gyorsváltó ; 1933: 100 m gyors ; 4×200 m gyorsváltó, 3×50 m vegyes váltó)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 50 m gyors)
  • főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1930: 3×100 m vegyes váltó)
• vízilabdázásban:
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1930)

Források

• Székely András profilja az Olympedia oldalán (angolul)
• B. Stenge Csaba: Olimpiai éremszerzők tragédiája a Donnál: Petschauer Attila és Székely András, mint zsidó munkaszolgálatosok a magyar 2. hadseregnél. In: Seregszemle 2016/1. 108-114. o.
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
• Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8