Ugrás a tartalomhoz

Szélfarm

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy modern szélkerék
A szélerőművek és a naperőművek termelési ingadozása Európában. Akkor a legkisebb a termelési ingadozás, ha szél- és naperőműveket egyaránt építenek.[1]
Szélfarm Észak-Amerikában
Szélfarm Texas nyugati részén (USA)
Szélerőmű Ausztriában, Kismarton közelében
Látkép a peresztegi templommal, háttérben a sopronkövesdi szélturbinák
Szélerőműpark, Ikervár
Egy telepítés alatt álló szélturbina
Ez a szócikk a szélfarmról mint a szélenergiát felhasználó egyik létesítményről szól. Magáról a szélenergiáról bővebben a szélenergia szócikkben

A szélfarm, más néven szélerőmű vagy szélpark elektromos áram termelése céljából telepített szélturbinatelep. A szélerőmű több szélturbinából (legalább három vagy több toronyból) álló telep, amihez hozzátartoznak a tornyokat kiszolgáló szervizutak, a villamos vezetékhálózat és a villamos táphálózathoz való csatlakozást biztosító berendezések (transzformátortelep) is.

Létesítésük, elterjedtségük

[szerkesztés]

Szélerőművi telepek létesíthetők szárazföldön és nagy kiterjedésű vízfelületek (tengerek) partközeli sávjában egyaránt. A szélerőművek a legrégebben alkalmazott megújuló energiát hasznosító villamos energia előállítási eszközök, térnyerésük már az 1970-es években megindult.

A tengeri szélerőművi telepek jelenleg elterjedtebbek Európában, az Egyesült Államokban arányuk nem jelentős. A szélerőművek a legkiforrottabb megújuló energiára épülő villamos energia termelési megoldásként a 2000-es évektől az egyik leggyorsabban terjedő áramfejlesztési eljárást jelentették, a telepített kapacitás 2021 végére világszinten meghaladta a 839 gigawattot. A szélerőművek által termelt villamos áram komoly szerepet játszik az áramellátásban: 2021 végén az Amerikai Egyesült Államokban 136 gigawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás, ami a termelés 9,1 százaléka.[2] 2022-ben Európában 255 gigawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás. Ez a teljes energiatermelés 17 százaléka. Európában Dániában a legmagasabb a szélerőművekkel termelt áram aránya; a teljes villamosenergia igény 55 százalékát, 7282 MW-nyi áramot termelnek az ország szélerőművei. Magyarországon 2022-ben 329 megawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás. Ez a teljes hazai energiatermelés 1 százaléka.[3]

2020 táján a legnagyobb működő szárazföldi szélerőművek közül sok Kínában, Brazíliában, Indiában, Svédországban és az Egyesült Államokban található. Míg a tengeri szélerőművek közül a 2020-as évek elején a legnagyobbak az Egyesült Királyságban találhatók.

Kezdetben a legnagyobb szélfarmok közül sok az Amerikai Egyesült Államokban (USA) épült fel, Kaliforniában, mint az Altamont-hágó, a San Gorgonio-hágó és a Tehachapi-hágó . A világ legnagyobbja a Stateline Wind Project lesz Washington és Oregon államok határán, amely már 186 turbinát működtet, és még 279-nek az építésére van engedélye. A szélenergia hasznosításában Kína sem kíván lemaradni, ott található például a jelenleg 5000 MW kapacitású,[4] ám 2020-ra a tervek szerint 20 000 MW kapacitást elérő Gansu Szélfarm.[5]

Legnagyobb szélfarmok

[szerkesztés]
Legnagyobb szárazföldi szélfarmok a 2020-as évek elején
Szélfarm neve Kapacitás
(MW) 		Ország Források
Gansu Wind Farm 8,000 Kína [6][7][8]

[9]

Zhang Jiakou 3,000 Kína [6]
Urat Zhongqi, Bayannur 2,100 Kína [6]
Markbygden 2,000 Svédország
Hami szélfarm 2,000 Kína [6]
Damao Qi, Baotou City 1,600 Kína [6]
Muppandal Wind farm 1,500 India [10]
Alta (Oak Creek-Mojave) 1,320 Amerikai Egyesült Államok [11]
Complexo Eólico Lagoa dos Ventos 1,112 Brazília [12]
Jaisalmer Wind Park 1,064 India
Complexo Eólico Rio do Vento 1,038 Brazília [13]
Hongshagang, Minqin 1,000 Kína [6]
Kailu, Tongliao 1,000 Kína [6]
Chengde 1,000 Kína [6]
Shepherds Flat Wind Farm 845 Egyesült Államok
Meadow Lake Wind Farm 801 Egyesült Államok [14][15]
Roscoe Wind Farm 781.5 Egyesült Államok [16]
Horse Hollow Wind Energy Center 735.5 Egyesült Államok [17][18]
Capricorn Ridge Wind Farm 662.5 Egyesült Államok [17][18]
Fântânele-Cogealac Wind Farm 600 Románia [19]
Fowler Ridge Wind Farm 599.8 Egyesült Államok [14]
Sweetwater Wind Farm 585.3 Egyesült Államok [17]
Complexo Eólico Chuí 582 Brazília
Zarafara Wind Farm 545 Egyiptom [20]
Whitelee Wind Farm 539 Egyesült Királyság
Buffalo Gap Wind Farm 523.3 Egyesült Államok [17][18]
Dabancheng 500 Kína [21]
Panther Creek Wind Farm 458 Egyesült Államok [18]
A világ tíz legnagyobb tengeri szélerőműparkja (2021)
Szélfarm neve Kapacitás
(MW) 		Ország Turbinák és márkájuk Létesítés éve Forrás
Hornsea szélfarm 1218 Egyesült Királyság 174 x Siemens Gamesa SWT-7.0-154 2019 [22][23]
Walney szélfarm 1026 Egyesült Királyság 2018 [24]
Triton Knoll szélfarm 857 Egyesült Királyság 90 × Vestas V164 9,5 MW 2021 [25][26]
Jiangsu Qidong 802 Kína 134 × (négy hazai gyártó hét különböző modellje) 2021 [27][28]
Borssele I & II 752 Hollandia 94 × Siemens Gamesa 8MW 2020 [29][30]
Borssele III és IV 731,5 Hollandia 77 × Vestas V164 9,5 MW 2021 [31][32]
East Anglia Array 714 Egyesült Királyság 102 × Siemens Gamesa 7MW 2020 [33][34]
London Array 630 Egyesült Királyság 175 × Siemens Gamesa SWT-3.6-120 2013 [35][36][37]
Kriegers Flak 605 Dánia 72 × Siemens Gamesa SWT-8.4-167 2021 [38][39]
Gemini Wind Farm 600 Hollandia 150 × Siemens Gamesa SWT-4.0 2017 [40]

Magyarországon

[szerkesztés]
Lásd még: Magyarországi szélerőművek listája

Az első magyar szélturbinák Inotán és Kulcson létesültek. Magyarország területe többnyire nem elég szeles ahhoz, hogy a jelenlegi árak mellett nyereséggel lehessen üzemeltetni szélfarmokat. A Kárpát-medence északnyugati részén, elsősorban a Mosoni-síkságon a szél erőssége és mennyisége eléri a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges mértéket. Ennek megfelelően ezen a vidéken már ma is nagy számú szélturbina üzemel. A közelmúltban épült szélerőműparkokat találunk Mosonmagyaróvár, Levél, Mosonszolnok, Sopronhorpács, Völcsej, Lövő, Nagylózs, Sopronkövesd, Ikervár, Csénye, Vép, Ostffyasszonyfa, Ács, Nagyigmánd, Kocs határában. A tervezett építések közül a Kőszegpaty–Acsád térsége, Bonyhád északi oldalán lévők még előkészítés fázisában vannak. 2022-es adatok szerint a technológia fejlődésének köszönhetően azokon a területeken, ahol éves átlagban 3,5–4 m/s, vagy ennél magasabb szélsebességet mérnek – az Alföld középső része, a Dunántúli-középhegység, az Észak-Dunántúl – hatékonyan hasznosítható lenne a szélenergia.[41]

2016 óta újabb turbinák telepítése Magyarországon nem lehetséges, mivel egy akkor meghozott törvény miatt beépített terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű nem állítható fel. Több európai országban ez a védőtávolság 1200 m alatt van, viszont mivel ennek a tízszeresét elérő hazai előírásnak megfelelő terület gyakorlatilag egész Magyarország területén nem található, így 2021-es adatok szerint újabb szélerőművek nem létesíthetőek.[42] Magyarországon 2022-es adatok szerint utoljára 2006-ban engedélyezték szélerőművek létesítését, így szakértők szerint az országban a természeti adottságainknál jóval kevesebb szélerőmű üzemel.[43]

A magyarországi szabályozás

[szerkesztés]
A TVA szivattyús víztározós energiatároló-létesítmény diagramja az amerikai Tennessee állambeli Raccoon Mountain szivattyús tároló üzemben

A Fideszes többségű magyar Országgyűlés 2016-ban egy olyan törvényt hozott, amely ellehetetlenítette a szélerőművek építését. A törvény szerint csak olyan helyre lehet szélturbinát építeni Magyarországon, mely minimum 12 km-es távolságra van a legközelebbi lakott területtől. Magyarországnak azonban a sűrű beépítettsége miatt nincs olyan pontja, ahol ne lenne 12 km-en belül lakott terület, így ezzel a törvénnyel ellehetetlenítették a szélerőművek építését.[44] A tilalom mellett semmilyen érdemi érvet nem hozott fel a kormánytöbbség, csupán néhány könnyen cáfolható panelszöveggel próbálták magyarázni a más európai országokban egyértelműen sikeres szélerőművek építésének tilalmát.[45] 2023 végén elfogadott törvénymódosításokkal a védőtávolságot 700 méterre csökkentették (azonban ezt a védőtávolságot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében nem kell betartani),[46] a turbinatornyok magasságát pedig 130 méterben maximálták (a 130 méteres határ a turbinát tartó oszlop magasságára vonatkozik).[47]

Környezeti és társadalmi hatások, előnyök, hátrányok

[szerkesztés]
A szélerőművek tiltása mellett felhozott kormányzati panelszövegek Cáfolatuk
Magyarország nem alkalmas a szélenergia hasznosítására.[48] A LÉGKÖR című szakmai folyóiratnak egy 2015-ös szaktanulmányából kiderül, hogy az EWEA statisztikai kimutatása alapján akár 1,8 Gigawattnyi áramot is lehetne a hazai szélerőművekben termelni, ha további szélerőművek épülnének. Ez közel akkora teljesítmény, mint a paksi atomerőmű éves teljesítménye, mely fedezné Magyarország villamosenergia-igényének 30-40 százalékát.[48]
A szélerőművek környezetszennyező módon termelnek áramot.[49] A szélerőművek teljes életciklusa alatt megtermelt áramnak szén-dioxid-kibocsájtása mindössze 11 gramm/kWh, ezáltal a szélerőművek termelnek a leginkább környezetbarát módon áramot. Ezzel szemben a gáztüzelésű hőerőművek 45-ször, míg a széntüzelésű hőerőművek 75-ször annyi szén-dioxidot bocsájtanak ki kilowattóránként, mint a szélerőművek.[50]
Szakmai vita folyik a szélenergia magyarországi hasznosíthatóságáról.[51] Nincs szakmai vita, hanem szakmai konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy indokolt szélerőműveket építeni Magyarországon.[52]
A szélturbinák csúnyák.[53] A szélturbinák kifejezetten elegáns szerkezetek, amelyek harmonikusan illeszkednek a környezetbe.[54]
A szélturbinák hatalmas zajhatást produkálnak.[55] A szélturbinák zajhatása olyan minimális, hogy egy 350 méteres távolságban elhelyezett szélturbina mindössze kb. 35-45 decibeles zajt produkál, ami nagyjából megfelel az ember otthonától 5 kilométeres távolságra fekvő út zajának.[56] Ha pedig egy szélturbina legalább 1,5 km-es távolságban van, akkor egyáltalán nem lehet hallani.[57][58]
Ha épülnek szélerőművek, akkor csak akkor van áram, ha fúj a szél.[59] Ezt az állítást a jelentős szélenergia-termeléssel rendelkező országok példája cáfolja; akkor is van áram, ha nem fúj a szél. A termelésingadozást úgy lehet minimálisra csökkenteni, ha párhuzamosan épülnek szél- és naperőművek. Az európai országok villamoshálózata össze van kapcsolva, ami segít kiegyenlíteni a termelésingadozást. Emellett ott van a számos energiatárolási mód, melyek közül a szivattyús víztározós energiatárolók a legelterjedtebbek.[60]
Az áram nem tárolható.[59] Több módja is van az áram tárolásának. A legelterjedtebb ezek közül a szivattyús víztározós energiatárolók. Ennek lényege, hogy építenek két víztározót; egyet alacsonyabbra, egyet pedig magasabbra. Ha túltermelés van az áramból, akkor a felesleges energiát arra használják fel, hogy az alacsonyabban fekvő víztározóból felszivattyúzzák a vizet a magasabban fekvő víztározóba, míg ha kevesebb áram termelődik a fogyasztásnál, akkor leengedik a vizet, mely meghajtja a turbinákat, és így újabb villamosenergiát lehet velük termelni. Vannak egyéb energiatárolási módszerek: ilyenek az akkumulátorok, a hőtárolás és a hidrogén.[60]
A szélenergia drága.[61] A szélenergia hasznosítása a napenergiával együtt a legolcsóbb módja az áramtermelésnek.[62][63]
Nem vagyunk gazdag ország.[64] Mivel Magyarország nem gazdag ország, ezért különösen fontos lenne szélerőművek építése, hiszen a szélenergia a napenergiával együtt a legolcsóbb módja az áramtermelésnek.[63][65]
A szélturbinák lapátjai nem újrahasznosthatók.[66] A szélturbinák anyagának a 90%-a újrahasznosítható, szemben a fosszilis erőművekkel, vagy az atomerőművekkel, melyek anyagának lényegében a 0%-a újrahasznosítható.[67] A szélturbinák anyagának 10%-át teszik ki a lapátok, rövidesen ezek is újrahasznosíthatók lesznek.[68]
Azért nem épít a kormány szélerőműveket, mert csak a nukleáris- és a napenergiát támogatja a kormány.[69] Ez az idem per idem nevű helytelen logikai következtetés egyik példája, amikor valaki egy állítást önmagával próbál megmagyarázni. Az érveléstechnika alapvető szabályai szerint ugyanis dolgokat nem magyarázunk önmagukkal. Arra a kérdésre, hogy „miért kék az ég?”, nem válasz az, hogy „azért kék, mert kék, és nem zöld”; ugyanilyen alapon arra a kérdésre, hogy „a kormány miért nem épít szélerőműveket?”, nem válasz az, hogy „azért nem épít, mert nem épít, hanem helyette csak nap- és atomerőművet épít”.
A szélerőművek esetében ingadozó az áramtermelés mértéke.[70] A naperőművek esetében nagyobb az ingadozás mértéke, mint a szélerőművek esetében, a naperőműveknél a termelésingadozás mégsem okoz problémát a kormánynak, és új naperőműveket épített a kormány az elmúlt években. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek áramtermelésének ingadozása akkor a legkisebb, ha szélerőműveket és naperőműveket együtt építenek. Nyári időszakban és jó idő esetén ugyanis sok napenergia, de kevesebb szélenergia hasznosítható. Téli időszakban és rossz idő esetén viszont kevesebb napenergia, de több szélenergia hasznosítható. A szél- és a napenergia tehát nem zárják ki egymást, hanem kiválóan kiegészíti az egyik a másikat.[1]
A napenergia jobb, mint a szélenergia.[71] Ez a hamis dilemma egyik példája, mely szembeállítja a napenergiát és a szélenergiát, azt sugallva, mint ha ezek egymást kizáró tényezők lennének, melyek közül vagy az egyiket, vagy a másikat lehet fejleszteni. Valójában a szélenergia és a napenergia egyáltalán nem zárják ki egymást, éppen ellenkezőleg: az áramtermelés ingadozásának csökkentése érdekében a kettőt együtt érdemes fejleszteni. Nyári időszakban és jó idő esetén ugyanis sok napenergia, de kevesebb szélenergia hasznosítható. Téli időszakban és rossz idő esetén viszont kevesebb napenergia, de több szélenergia hasznosítható. A szél- és a napenergia tehát nem zárják ki egymást, hanem kiválóan kiegészíti az egyik a másikat.[1]
A szélerőműpark fejlesztése olyan járulékos beruházásokat tenne szükségessé, amelyek mindent összevéve már nem tennék kifizetődővé a bővítést.[72] Nem derül ki, hogy mik azok az úgynevezett „járulékos beruházások”, amik miatt ne érné meg a szélenergiába fektetni. Még ha lennének is ilyenek, az sem indokolná a tilalmat, hiszen akkor tilalom nélkül sem akarnának a befektetők a szélenergiába beruházni. Azonban a befektetők szívesen beruháznának a szélenergiába, ami bizonyítja, hogy a szélenergia megtérülő beruházás. A külföldi példák is bizonyítják, hogy a szélenergiába fektetett pénz jócskán megtérül. Ezeket a megtérülő beruházásokat lehetetleníti el a szélerőművek építésének tilalma.
A szélerőművek hatalmas madárpusztulást okoznak.[73] A madarakra az épületek és az épületek üvegfelületei a legveszélyesebbek. Négyszer annyi madár pusztul el épületeknek csapódva, mint a magas feszültségű vezetékektől. De még a magasfeszültségű vezetékek, a macskák, a járművek, a növényvédő szerek és az adótornyok is sokkal veszélyesebbek a madarakra, mint a szélturbinák. A szélturbináknak ütközés következtében elpusztuló madarak száma még tovább csökkenthető azáltal, ha a szélkerekek egyik lapátját feketére festik.[74]

Az energetikai szakemberek zöme úgy véli, a szélerőművek előnyei messze jelentősebbek, mint a hátrányai.[45]

Előnyei

[szerkesztés]

A szélenergia ára jelentős csökkenésen ment keresztül az elmúlt két évtized során, és ez a trend várhatóan folytatódik. Emellett a szélerőművek a Harvard Egyetem kutatói szerint képesek lennének az emberiség energiafogyasztásának többszörösét előállítani.[75] Fontos előnye még, hogy megújuló energiaforrásként nem kell annak kimerülésétől tartani, illetve a szélerőművek telepítése csökkentheti a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A szélerőművek telepítése decentralizált, így a távoli területek áramellátásában is segítséget nyújthat a vezetékhálózat kiépítése nélkül. A szélerőművek alatti területeken ráadásul a mezőgazdasági termelés is tovább folytatódhat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Kaspar, F., Borsche, M., Pfeifroth, U., Trentmann, J., Drücke, J., and Becker, P.: A climatological assessment of balancing effects and shortfall risks of photovoltaics and wind energy in Germany and Europe, Adv. Sci. Res., 16, 119–128, https://doi.org/10.5194/asr-16-119-2019 Archiválva 2021. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2019
  2. ↑ Land-Based Wind Market Report: 2022 Edition https://www.energy.gov/sites/default/files/2022-08/land_based_wind_market_report_2202.pdf
  3. ↑ Wind energy in Europe. 2022 Statistics and the outlook for 2023-2027 https://proceedings.windeurope.org/biplatform/rails/active_storage/disk/eyJfcmFpbHMiOnsibWVzc2FnZSI6IkJBaDdDVG9JYTJWNVNTSWhkbVF3TkhBelozQm5Nakl3TjJnMWVHbDNhbVZqWmpKb2VEWTNiZ1k2QmtWVU9oQmthWE53YjNOcGRHbHZia2tpQVk1cGJteHBibVU3SUdacGJHVnVZVzFsUFNKWGFXNWtSWFZ5YjNCbElDMGdWMmx1WkNCbGJtVnlaM2tnYVc0Z1JYVnliM0JsSUMwZ01qQXlNaTV3WkdZaU95Qm1hV3hsYm1GdFpTbzlWVlJHTFRnbkoxZHBibVJGZFhKdmNHVWxNakF0SlRJd1YybHVaQ1V5TUdWdVpYSm5lU1V5TUdsdUpUSXdSWFZ5YjNCbEpUSXdMU1V5TURJd01qSXVjR1JtQmpzR1ZEb1JZMjl1ZEdWdWRGOTBlWEJsU1NJVVlYQndiR2xqWVhScGIyNHZjR1JtQmpzR1ZEb1JjMlZ5ZG1salpWOXVZVzFsT2dwc2IyTmhiQT09IiwiZXhwIjoiMjAyNC0wMS0wMVQxMToyODo0OC4wODhaIiwicHVyIjoiYmxvYl9rZXkifX0=--33f79ec498194aaff5bf7f22c0dab364ebd22866/WindEurope%20-%20Wind%20energy%20in%20Europe%20-%202022.pdf[halott link]
  4. ↑ Xinhua: Jiuquan wind power base completes first stage
  5. ↑ China starts building first 10-GW mega wind farm
  6. ↑ a b c d e f g h 2014 China Wind Power Review and Outlook. GWEC. (Hozzáférés: 2015. november 12.)
  7. ↑ United Nations Framework Convention on Climate Change: CDM: Gansu Guazhou 300 MW Wind Power Project. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  8. ↑ Winds of change blow through China as spending on renewable energy soars. The Guardian, 2012. március 19. (Hozzáférés: 2014. március 2.)
  9. ↑ The 11+ Biggest Wind Farms and Wind Power Constructions That Reduce Carbon Footprint, 2018. február 15.
  10. ↑ BS Reporter. „Suzlon creates country's largest wind park”, Business Standard India, 2012. május 11. (Hozzáférés: 2015. május 28.) 
  11. ↑ Terra-Gen Press Release Archiválva 2015. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben., 17 April 2012
  12. ↑ A ENEL GREEN POWER INAUGURA O PARQUE EÓLICO LAGOA DOS VENTOS, O MAIOR DA AMÉRICA DO SUL | Petronotícias. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  13. ↑ Dois novos parques eólicos no RN produzirão energia limpa e renovável para 242 mil residências (brazíliai portugál nyelven). BNDES. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  14. ↑ a b AWEA: U.S. Wind Energy Projects – Indiana Archiválva 2010. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  15. ↑ Meadow Lake Wind Farm Fact Sheet. EDP Renewables North America. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  16. ↑ Renewable Energy News. [2016. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
  17. ↑ a b c d Drilling Down: What Projects Made 2008 Such a Banner Year for Wind Power?. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  18. ↑ a b c d AWEA: U.S. Wind Energy Projects – Texas Archiválva 2007. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  19. ↑ CEZ Group. "The Largest Wind Farm in Europe Goes into Trial Operation". Sajtóközlemény.
  20. ↑ Ahmed: Modeling and Simulation of ICT Network Architecture for Cyber-Physical Wind Energy System. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  21. ↑ China – Dabancheng Wind Farm now has a combined generating capacity of 500 MW. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  22. ↑ „DONG Tables Hornsea Project One Offshore Construction Schedule”, Offshore Wind. [2018. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 20.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. ↑ World's Largest Offshore Wind Farm Fully Up and Running (amerikai angol nyelven). Offshore Wind, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  24. ↑ World's largest offshore windfarm opens off Cumbrian coast. The Guardian, 2018. szeptember 6. [2018. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
  25. ↑ Triton Knoll reaches turbine commissioning completion (angol nyelven). 4c Offshore, 2022. január 13. [2022. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 13.)
  26. ↑ Asset map | The Crown Estate. Thecrownestate. [2022. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 13.)
  27. ↑ China's largest offshore wind farm is now fully connected to the grid. Electrek, 2021. december 27. [2022. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  28. ↑ Largest Offshore Wind Farm in China Fully Grid Connected. Offshorewind, 2021. december 27. [2022. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  29. ↑ „Borssele 1&2”, Ørsted. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. november 19.) (en-UK nyelvű) 
  30. ↑ „Ørsted fully commissions Borssele 1 & 2 offshore wind farm in Netherlands”, www.power-technology.com. [2021. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 29.) 
  31. ↑ Borssele 3 and 4 - Blauwwind - Under Construction Offshore Wind Farm - Netherlands | 4C Offshore. www.4coffshore.com. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  32. ↑ Borssele III and IV Offshore Wind Farm, the Netherlands (brit angol nyelven). Power Technology | Energy News and Market Analysis. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  33. ↑ „Seajacks, Van Oord to Install East Anglia ONE Foundations”, Offshore Wind. [2018. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 20.) (amerikai angol nyelvű) 
  34. ↑ East Anglia One Now Officially Fully Operational (amerikai angol nyelven). Offshore Wind, 2020. július 3. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  35. ↑ London Array's own website announcement of commencement of offshore works. londonarray.com. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
  36. ↑ Wittrup, Sanne. First foundation Archiválva 2011. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Ing.dk, 8 March 2011. Accessed: 8 March 2011.
  37. ↑ London Array - The Project. londonarray.com. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 10.)
  38. ↑ „Kriegers Flak Offshore Wind Farm - Power Technology”, Power Technology. [2018. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 20.) (brit angol nyelvű) 
  39. ↑ About Kriegers Flak (brit angol nyelven). Vattenfall. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
  40. ↑ Zaken: Aansluiting Windpark op zee - Gemini (nl-NL nyelven). rijksoverheid.nl, 2017. január 27. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
  41. ↑ Lenne hely szélerőműveknek az országban, csak hát .... Portfolio, 2022. november 4. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  42. ↑ Nem várt helyről kapott támogatást a hazai szélenergia. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  43. ↑ Cáfolják a tudósok Palkovics szélerőmű-tilalom melletti "szakmai" érveit. Népszava, 2022. május 25. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  44. ↑ Így nyírta ki a kormány a szélerőműveket. economx.hu, 2016. december 13.
  45. ↑ a b Előd Fruzsina: Eszetlen módon tiltják a szélenergiát Magyarországon, de ennek hamarosan vége lehet. telex.hu, 2022. augusztus 19. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  46. ↑ 650/2023. (XII.28.) Kormányrendelet a szélerőművek létesítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról https://njt.hu/jogszabaly/2023-650-20-22
  47. ↑ 2023. évi C. törvény a magyar építészetről https://njt.hu/jogszabaly/2023-100-00-00
  48. ↑ a b Nevessen ön is a kormánnyal, miközben elmondják, miért nem épül új szélerőmű Magyarországon, 2019. december 14.
  49. ↑ Környezetvédelmi kockázat a szélenergia felhasználása az államtitkár szerint, 2021. december 17.
  50. ↑ IPCC Working Group III – Mitigation of Climate Change, Annex III: Technology - specific cost and performance parameters - Table A.III.2 (Emissions of selected electricity supply technologies (gCO 2eq/kWh)). IPCC, 2014. [2018. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 14.)
  51. ↑ A szél nem csak fúj, de remek energiaforrás is youtube.com, 2020. június 20.
  52. ↑ Cáfolják a tudósok Palkovics szélerőmű-tilalom melletti "szakmai" érveit – nepszava.hu, 2022. május 25.
  53. ↑ Csak ne a szél! - Miért sorvasztja el a kormány a szélerőműveket? – magyarnarancs.hu, 2016. szeptember 14.
  54. ↑ „A magyar energiatermelés 30-40%-át is adhatnák szélerőművek, de tiltják a telepítésüket” – szeretlekmagyarorszag.hu, 2021. április 29.
  55. ↑ Abszurd a kormány szélenergia tiltása. – youtube.com, 2020. február 18.
  56. ↑ https://www.wind-energy-the-facts.org/onshore-impacts.html
  57. ↑ How Loud Is A Wind Turbine? Archiválva 2014. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.. GE Reports (2 August 2014). Retrieved on 20 July 2016.
  58. ↑ Gipe, Paul. Wind Energy Comes of Age. John Wiley & Sons, 376–. o. (1995. december 25.). ISBN 978-0-471-10924-2 
  59. ↑ a b L. Simon szerint Magyarországnak azért nem megoldás a napenergia, mert nekünk esténként is szükségünk van áramra – 444.hu, 2014 szeptember 26.
  60. ↑ a b Műbetont emelgető óriásdaruk jelenthetik a zöldenergia-tárolás jövőjét – qubit.hu, 2021. június 27.
  61. ↑ Hazudik, vagy felkészületlen a kormány az energetika területén? – greenfo.hu, 2016. szeptember 27.
  62. ↑ A világ legnagyobb részén már a nap- és a szélenergia a legolcsóbb – hvg.hu, 2020. április 29.
  63. ↑ a b Onshore wind cost per kilowatt-hour. Our World in Data . [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  64. ↑ Orbán Viktor: 2030-ra lőtávolba kerülhet a nyugati jólét penzcentrum.hu, 2020. január 9.
  65. ↑ világ legnagyobb részén már a nap- és a szélenergia a legolcsóbb[halott link] – hvg.hu, 2020. április 29.
  66. ↑ Nem megoldott a szélerőművek hulladékának az elhelyezése - megdöbbentő képek kerültek nyilvánosságra – origo.hu, 2020. november 6.
  67. ↑ Tényleg el kell ásni a szélturbinák lapátjait? villanyautosok.hu, 2021. szeptember 15.
  68. ↑ Kihúzzák a tüskét a szélerőművek körme alól – napi.hu, 2021. december 3.
  69. ↑ Azért nem épülhet szélerőmű, mert a nukleáris- és a napenergia a két prioritás – 24.hu, 2020. január 27.
  70. ↑ Nem támogatja a kormány a szélerőműveket 16-09-03 – youtube.com, 2016. szeptember 5.
  71. ↑ A magyar kormánynak annyira fontos a klímavédelem, hogy továbbra is ellehetetleníti a szélerőművek-építését – 444.hu, 2019. december 14.
  72. ↑ Csepreghy: a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben index.hu, 2016. október 8.
  73. ↑ Madárgyilkos turbinák – nepszava.hu, 2020. március 18.
  74. ↑ Ha feketére festik a szélturbinákat, 70 százalékkal kevesebb madarat ölnek meg – index.hu, 2020. augusztus 27.
  75. ↑ A szél mindenkit képes lenne árammal ellátni (Index, 2009. június 24.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Wind farms
A Wikimédia Commons tartalmaz Szélfarm témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szélfarm&oldid=27297203”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy