Ugrás a tartalomhoz

Szarkapacsirta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarkapacsirta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Császárlégykapó-félék (Monarchidae)
Nem: Grallina
Faj: G. cyanoleuca
Tudományos név
Grallina cyanoleuca
(Latham, 1802)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szarkapacsirta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarkapacsirta témájú médiaállományokat és Szarkapacsirta témájú kategóriát.

A szarkapacsirta (Grallina cyanoleuca) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Corvus nembe Corvus cyanoleucus néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Grallina cyanoleuca cyanoleuca (Latham, 1802) - Ausztrália nyugati, középső, keleti és déli része
  • Grallina cyanoleuca neglecta (Mathews, 1912) - Ausztrália északi része [2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Ausztrália, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor területén honos. Betelepítették 1924-ben a Lord Howe-szigetre is, ahol mára általánosan elterjedt fajjá vált.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők, füves puszták és szavannák, tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és városias környezet. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 30 centiméter, testtömege 60–115 gramm.[5] Tollazata fekete–fehér színű. A nemek hasonlóak, csak a tojó torka fehér, míg a hímé fekete.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Főleg gerinctelenekkel, köztük rovarokkal, pókokkal, férgekkel és rákfélékkel táplálkozik, de kisebb békákat és néha magokat is fogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Párban élnek. Szaporodási ideje augusztustól februárig tart. A fészket ágra építi növényi anyagokból és sárból, általában víz közelébe. Fészekalja 3–5 tojásból áll, melyen mindkét szülő kotlik.

Fészke

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy