Ugrás a tartalomhoz

Szekerestörpény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szekerestörpény (Tărpiu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségAlsógyékényes
KözségközpontAlsógyékényes
Irányítószám407349
SIRUTA-kód55151
Népesség
Népesség74 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság355 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 23° 45′ 41″47.143534°N 23.761488°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 23° 45′ 41″47.143534°N 23.761488°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekerestörpény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szekerestörpény (románul: Târpiu) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól 66 km-re északra, Déstől 12 km-re nyugatra, Alsógyékényes, Keménye és Szóváros közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

1440-ben Tewrpen néven említik először.

Lakossága a reformáció idején felvette a református vallást. A 17. század közepéig önálló egyházközség volt, de a tatárbetörések hatására a hívek száma annyira megfogyatkozott, hogy 1680-tól Kodor filiája lett. A megcsappant magyar lakosság pótlására román jobbágyokat telepítettek le a faluba.

A filia 1770-től nagy nehézségekkel küszködött, amelynek legfőbb oka volt, hogy a falu birtokosa, Diószegi Ferenc áttért a katolikus vallásra és megvonta támogatását a reformátusoktól, akik saját jövedelmükből a templomot nem tudták fenntartani. 1820-ban még papja és kántora van a templomnak, de gótikus temploma hamarosan elhagyatott lett és romos állapotba került. 1857-ben összeomlott, a lakosok pedig ezt követően köveit összeszedték és eladták. A református filia megszűnése nagy mértékben hozzájárult a magyar lakosság asszimilációjához vagy elköltözéséhez is.

A falu a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 283 lakosa volt, ebből 267 román és 16 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

2002-ben 130 román lakosa volt.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy