Ugrás a tartalomhoz

Szezámcsont

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szezámcsont
Szezámcsont a láb első lábközépcsontjában
Szezámcsont a láb első lábközépcsontjában

A szezámcsont olyan csont, amely bizonyos gyakorisággal jelen van a felső és alsó végtagok egyes izmainak inain. A legtöbb ilyen csont csak néhány milliméter méretű, és nagyon hasonlít a szezámmagra, ezért Galénosz a szezámcsont nevet adta nekik. Ezek közül azonban a legnagyobbak valódi csontoknak tekinthetők, mint például a borsócsont vagy a térdkalács. A szezámcsontok funkciója az ín szerkezete gyenge pontjainak megerősítése, és jelenléte maga az ín húzó ellenállásának jelentős növekedéséhez vezet.

A szezámcsontok endokondriális csontosodás útján származnak az ínben lévő porcos rügyekből, azonban ezek közül néhány bimbó soha nem csontosodik el az egyed életében. Ebből következik, hogy a szezámcsontok feloszthatók: állandó szezámcsontokra, amelyeknek porcos rügyei minden egyedben elcsontosodnak, és inkonstans szezámcsontokra, amelyeknek porcos rügyei csak az egyedek egy részében csontosodnak el. Számos inkonzisztens szezámcsont lehet, különösen a kézben és a lábfejben. Esetleges jelenlétüket a patológia és a differenciáldiagnózis esetén ismerni és kutatni kell.

A felső végtag szezámcsontjai

[szerkesztés]

A borsócsont

[szerkesztés]

A borsócsont egy szezámcsont, amely a singcsonti csuklóhajlító izom inában található, amely a kéztőcsontok része. A haránt kéztőszalaghoz kapcsolódik, és egy ízület révén artikulálódik a háromszögletű csonttal.

A kéz inkonstans szezámcsontjai

[szerkesztés]

A kézben két állandó szezámocsont található, amelyek az első metacarpophalangealis ízület tenyérfelszínén helyezkednek el, és ezeket mediális szezámcsontnak vagy ulnaris szezamoid csontnak és oldalsó szezamoid csontnak vagy radiális szezamoid csontnak nevezik. A két szezámcsont általában azonos méretű, és a tenyérfelületeik között megfeszített intersesamoid ínszalag köti össze őket. Néha a két csont az első metacarpophalangealis ízületben is helyet kaphat, és ebben az esetben a háti felületüket porc borítja, és megkapja a kollaterális metacarpophalangealis szalagok rögzítését. A két szezámcsont a hajlító pollicis brevis izom inaiban található, így az oldalsó szezámcsont a felszíni fej inában, míg a mediális csont a mély fej inában található. A mediális szezámcsont az adductor croci izom két fejének elhelyezkedését is megadja.

A kéz állandó szezámcsontjai

[szerkesztés]

A kéz konstans szezámcsontjain kívül más inkonstans szezamoid csontokat is leírtak, amelyek a kéz tenyérfelszínén, az ujjak hajlító izmainak inain helyezkednek el.

Az alsó végtag szezámcsontjai

[szerkesztés]

Térdkalács

[szerkesztés]

A patella a legnagyobb szezámcsont az emberi testben. A négyfejű femoris izom inát is beleértve, elöl zárja a térdízület ízületi tokját.

A láb állandó szezámcsontjai

[szerkesztés]

A lábfejben két állandó szezámcsont található, amelyek az első lábközépcsontízület talpi felszínén helyezkednek el, ezeket tibialis (vagy mediális) szezamoid csontnak és fibuláris (vagy laterális) szezámcsontnak nevezik. A tibialis szezamoid általában nagyobb, mint a fibuláris, hossza 14-15 mm, szélessége 8-10 mm, az utóbbi valójában körülbelül 10 mm hosszú és 8 mm széles. A talplemez, a flexor hallucis brevis ín meghosszabbítása köti össze őket a talpfelülettel, míg az intersesamoidális gerinc választja el őket. Ezután tovább stabilizálja őket az összekötő intersesamoid ínszalag és a mellékszalagok. Néha ez a két szezamoid két-, három- vagy négyrészes formában jelenhet meg különböző csontszegmensekben, ez a jelenség gyakoribb a sípcsontban, mint a fibulárisban. A flexor hallucis brevis izom fejei az abductor hallucis két rostjára, a mediálisra szintén, míg az oldalsó részen az adductor hallucis többi rostjára kerülnek. Az esetek felében a vaszkularizáció a mediális talpi artériától és a talpívtől együttesen történik, egyébként csak a talpi ív, vagy csak a mediális talpív járul hozzá. A talpi ujjidegek idegzik be őket.

A láb nemállandó szezámcsontjai

[szerkesztés]

A nagylábujj két állandó szezámcsontján (tibialis és fibuláris) kívül számos más inkonstans szezámcsont is található, különösen a terhelésnek leginkább kitett területeken, amelyek a súrlódást csökkentő és a helyi nyomást módosító funkciójukkal rendelkeznek, és ezért szinte mindig a láb talpi felszínén vannak :

  • A sesamoid interphalangealis egy kicsi, lekerekített csont, körülbelül fele akkora, mint a tibialis szezamoid, és a nagylábujj proximális és disztális falanxa közötti ízületben található.
  • A második lábujj nagyon kicsi, ovális vagy hosszúkás alakú szesamoidjai az első lábközépcsont és a proximális phalanx közötti ízületekben vagy a második lábujj proximális és közbenső phalanxa között helyezkednek el.
  • A harmadik ujj szezamoidjai, a második ujjéval megegyező méretűek, a proximális és a közbülső falanx közötti, és/vagy a distalis közötti ízületekben helyezkednek el.
  • A negyedik lábujj szezamoidja általában ovális alakú, és a negyedik lábközépcsont és a proximális falanx között helyezkedik el.
  • Az ötödik lábujj szezamoidjai gyakran az ötödik lábközépcsont és a proximális falanx között helyezkednek el.
  • A szilánk alakú tibialis posterior sesamoid ennek az izomnak az inában található, a navikuláris csont felett, és az egyének körülbelül 10%-ánál van jelen.
  • Az os peroneum, ovális és megnyúlt, akár 10-15 mm-nél is hosszabb csont, a téglatest oldalsó oldalán, a peroneus brevis izom inában található.

Egyéb szezámcsontok:

  • fabella
  • cyamella

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Osso sesamoide című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Jochen Fanghänel (szerk.): Waldeyer Anatomie des Menschen. 17. kiadás, De Gruyter, Berlin 2003, ISBN 3-11-016561-9
  • Franz-Viktor Salomon: Bewegungsapparat. In: Ders. u. a. (szerk.): Anatomie für die Tiermedizin. 2. bővített kiadás, Enke-Verlag, Stuttgart 2008, ISBN 978-3-8304-1075-1, 22–234. oldal

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy