Szezámcsont

Szezámcsont

Szezámcsont a láb első lábközépcsontjában

A szezámcsont olyan csont, amely bizonyos gyakorisággal jelen van a felső és alsó végtagok egyes izmainak inain. A legtöbb ilyen csont csak néhány milliméter méretű, és nagyon hasonlít a szezámmagra, ezért Galénosz a szezámcsont nevet adta nekik. Ezek közül azonban a legnagyobbak valódi csontoknak tekinthetők, mint például a borsócsont vagy a térdkalács. A szezámcsontok funkciója az ín szerkezete gyenge pontjainak megerősítése, és jelenléte maga az ín húzó ellenállásának jelentős növekedéséhez vezet.

A szezámcsontok endokondriális csontosodás útján származnak az ínben lévő porcos rügyekből, azonban ezek közül néhány bimbó soha nem csontosodik el az egyed életében. Ebből következik, hogy a szezámcsontok feloszthatók: állandó szezámcsontokra, amelyeknek porcos rügyei minden egyedben elcsontosodnak, és inkonstans szezámcsontokra, amelyeknek porcos rügyei csak az egyedek egy részében csontosodnak el. Számos inkonzisztens szezámcsont lehet, különösen a kézben és a lábfejben. Esetleges jelenlétüket a patológia és a differenciáldiagnózis esetén ismerni és kutatni kell.

A felső végtag szezámcsontjai

A borsócsont

A borsócsont egy szezámcsont, amely a singcsonti csuklóhajlító izom inában található, amely a kéztőcsontok része. A haránt kéztőszalaghoz kapcsolódik, és egy ízület révén artikulálódik a háromszögletű csonttal.

A kéz inkonstans szezámcsontjai

A kézben két állandó szezámocsont található, amelyek az első metacarpophalangealis ízület tenyérfelszínén helyezkednek el, és ezeket mediális szezámcsontnak vagy ulnaris szezamoid csontnak és oldalsó szezamoid csontnak vagy radiális szezamoid csontnak nevezik. A két szezámcsont általában azonos méretű, és a tenyérfelületeik között megfeszített intersesamoid ínszalag köti össze őket. Néha a két csont az első metacarpophalangealis ízületben is helyet kaphat, és ebben az esetben a háti felületüket porc borítja, és megkapja a kollaterális metacarpophalangealis szalagok rögzítését. A két szezámcsont a hajlító pollicis brevis izom inaiban található, így az oldalsó szezámcsont a felszíni fej inában, míg a mediális csont a mély fej inában található. A mediális szezámcsont az adductor croci izom két fejének elhelyezkedését is megadja.

A kéz állandó szezámcsontjai

A kéz konstans szezámcsontjain kívül más inkonstans szezamoid csontokat is leírtak, amelyek a kéz tenyérfelszínén, az ujjak hajlító izmainak inain helyezkednek el.

Az alsó végtag szezámcsontjai

Térdkalács

A patella a legnagyobb szezámcsont az emberi testben. A négyfejű femoris izom inát is beleértve, elöl zárja a térdízület ízületi tokját.

A láb állandó szezámcsontjai

A lábfejben két állandó szezámcsont található, amelyek az első lábközépcsontízület talpi felszínén helyezkednek el, ezeket tibialis (vagy mediális) szezamoid csontnak és fibuláris (vagy laterális) szezámcsontnak nevezik. A tibialis szezamoid általában nagyobb, mint a fibuláris, hossza 14-15 mm, szélessége 8-10 mm, az utóbbi valójában körülbelül 10 mm hosszú és 8 mm széles. A talplemez, a flexor hallucis brevis ín meghosszabbítása köti össze őket a talpfelülettel, míg az intersesamoidális gerinc választja el őket. Ezután tovább stabilizálja őket az összekötő intersesamoid ínszalag és a mellékszalagok. Néha ez a két szezamoid két-, három- vagy négyrészes formában jelenhet meg különböző csontszegmensekben, ez a jelenség gyakoribb a sípcsontban, mint a fibulárisban. A flexor hallucis brevis izom fejei az abductor hallucis két rostjára, a mediálisra szintén, míg az oldalsó részen az adductor hallucis többi rostjára kerülnek. Az esetek felében a vaszkularizáció a mediális talpi artériától és a talpívtől együttesen történik, egyébként csak a talpi ív, vagy csak a mediális talpív járul hozzá. A talpi ujjidegek idegzik be őket.

A láb nemállandó szezámcsontjai

A nagylábujj két állandó szezámcsontján (tibialis és fibuláris) kívül számos más inkonstans szezámcsont is található, különösen a terhelésnek leginkább kitett területeken, amelyek a súrlódást csökkentő és a helyi nyomást módosító funkciójukkal rendelkeznek, és ezért szinte mindig a láb talpi felszínén vannak :

• A sesamoid interphalangealis egy kicsi, lekerekített csont, körülbelül fele akkora, mint a tibialis szezamoid, és a nagylábujj proximális és disztális falanxa közötti ízületben található.
• A második lábujj nagyon kicsi, ovális vagy hosszúkás alakú szesamoidjai az első lábközépcsont és a proximális phalanx közötti ízületekben vagy a második lábujj proximális és közbenső phalanxa között helyezkednek el.
• A harmadik ujj szezamoidjai, a második ujjéval megegyező méretűek, a proximális és a közbülső falanx közötti, és/vagy a distalis közötti ízületekben helyezkednek el.
• A negyedik lábujj szezamoidja általában ovális alakú, és a negyedik lábközépcsont és a proximális falanx között helyezkedik el.
• Az ötödik lábujj szezamoidjai gyakran az ötödik lábközépcsont és a proximális falanx között helyezkednek el.
• A szilánk alakú tibialis posterior sesamoid ennek az izomnak az inában található, a navikuláris csont felett, és az egyének körülbelül 10%-ánál van jelen.
• Az os peroneum, ovális és megnyúlt, akár 10-15 mm-nél is hosszabb csont, a téglatest oldalsó oldalán, a peroneus brevis izom inában található.

Egyéb szezámcsontok:

• fabella
• cyamella

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Osso sesamoide című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Jochen Fanghänel (szerk.): Waldeyer Anatomie des Menschen. 17. kiadás, De Gruyter, Berlin 2003, ISBN 3-11-016561-9
• Franz-Viktor Salomon: Bewegungsapparat. In: Ders. u. a. (szerk.): Anatomie für die Tiermedizin. 2. bővített kiadás, Enke-Verlag, Stuttgart 2008, ISBN 978-3-8304-1075-1, 22–234. oldal

Kapcsolódó szócikkek

• Ujjperc
• Lábközépcsont
• Csont
• Szárkapocs
• Sípcsont