Tabloid
A tabloid kifejezést eredetileg kizárólag újságokra használták és formai megkülönböztetést jelentett.[1] Az utcán árusított és a korábban megszokott (broadsheet, azaz „lepedő”) mérettől eltérő újságformára utalt. A tabloid méretű újság kisebb, így olvasása már utazás, vagy várakozás közben is lehetővé vált, ami nagyban hozzájárult népszerűségéhez.[1]
Később a kifejezés új jelentést is nyert: az objektivizáló, szemlélődő beállítottságát tükröző „konvencionális” újságírással szemben tabloidnak a legszélesebb közönséghez szóló, az érzelmi szükségleteket populáris formában kielégítő sajtótermékeket hívjuk. A tabloidok az érzelmekre és nem az értelemre akarnak hatni.[2]
Története
[szerkesztés]A „tabloid” az értelmező szótár szerint csak 1906 óta használatos az angol nyelvben. A kifejezés eredetileg formai megkülönböztetést, az utcán árusított és a korábban megszokott mérettől eltérő újságformát jelentett.[1]
„Ellentmondó nézetek vannak arról, hogy történelmileg mikortól beszélhetünk tabloidokról a médiában… Vannak, akik a tömeges példányszámú, filléres bulvárlapok tizenkilencedik század végi megjelenéséhez kötik a jelenséget… Mások a húszas évek ún. »jazz újságírásában« látják a mai értelemben vett tabloidok kezdeteit… A téma angolszász irodalmában a leggyakoribbak mégis azok az értelmezések, amelyik az elmúlt negyven év amerikai televíziózásának valamilyen fordulópontjával kapcsolják össze a tabloidizációt.”[2] Ebben az értelmezésben a tabloid kifejezést már a legtöbb médiumra – főként a televízióra – kiterjesztve használjuk.[1]
Az Egyesült Királyságban ma már olyan tekintélyes, nem tabloid tartalmú lapok, mint a The Times vagy a The Independent, továbbá a helyi lapok többsége is tabloid formátumban jelenik meg.
Magyar nyelvhasználat
[szerkesztés]A magyar nyelvhasználatban a tabloid jelentése többnyire nem a formára, hanem a tartalomra és az árusítás körülményeire utal, nagyjából a bulvárlappal azonos jelentésben.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Korpics Márta (2011): A média kulturális tanulmányozása. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
- ↑ a b Császi Lajos (2011): Mónika-jelenség kulturális szociológiája. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)