Ugrás a tartalomhoz

Tarka cinegelégykapó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarka cinegelégykapó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegelégykapó-félék (Petroicidae)
Nem: Petroica
Faj: P. macrocephala
Tudományos név
Petroica macrocephala
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tarka cinegelégykapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka cinegelégykapó témájú médiaállományokat és Tarka cinegelégykapó témájú kategóriát.

A tarka cinegelégykapó (Petroica macrocephala) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Parus nembe Parus macrocephalus néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Petroica macrocephala chathamensis C. A. Fleming, 1950 - déli sziget
  • Petroica macrocephala dannefaerdi (Rothschild, 1894) - Snares-sziget
  • Petroica macrocephala macrocephala (Gmelin, 1789) - északi sziget
  • Petroica macrocephala marrineri (Mathews & Iredale, 1913) - Auckland-szigetek
  • Petroica macrocephala toitoi (Lesson, 1828)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Új-Zéland területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és füves puszták, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 13 centiméter.[5] A hím tollazata fekete-fehér színű, alfajtól függően különböző mértékben, a tojó barnás színű.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Gerinctelenekkel, főként rovarok táplálkozik, de alkalmanként gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Mohából és tollakból fák ágaira készíti csésze alakú fészkét.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy