Ugrás a tartalomhoz

Tarokk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarokk kártyák játék közben
Ferraris Artúr: A történelmi tarokkparti
Magyar tarokk kártya II-es lapja

A tarokk komplex ütésű kártyajáték. Különlegességét az adja, hogy saját, ötszínű kártyája van, melyben a francia vagy (ritkábban) olasz színjelzőkkel ellátott színes lapok mellett van egy hosszabb sorozat is, a tarokk, amely ebben a játékban mint állandó adu szerepel. A tarokk őshazája feltehetően Olaszország, elnevezése a XVI. századtól kezdődően az olasz tarocco szóból származik, amely a mellékfolyójának, a Tarónak a nevére vezethető vissza. Azelőtt trionfi (triumf = győzelem) volt a kártya neve (lásd a német Trumpf szót, amelyből a tromf származik).

Az ősi olasz színjelzésű 21 tarokklap nevei sorrendben: 1. A kókler (Il Bagattino), 2. A nőpápa (La Papessa), 3. A császárnő (L’Imperatrice), 4. A császár (L’Imperatore), 5. A pápa (Il Papa), 6. A szerelmesek (Gli Amanti), 7. A kocsi (Il Carro), 8. Az igazság (La Giustizia), 9. A remete (L’Eremita), 10. A szerencse kereke (La Ruota della Fortuna), 11. Az erő (La Forza), 12. Az akasztott ember (Il Penduto), 13. A halál (La Morte), 14. A mértékletesség (La Temperanza), 15. Az ördög (Il Diavolo), 16. A torony (La Torre), 17. A csillagok (Le Stelle), 18. A Hold (La Luna), 19. A Nap (Il Sole), 20. Az ítélet (Il Giudizio), 21. A világ (Il Mondo). A Magyarországon szintén ide sorolt 22. lap a bolond (Il Matto), melyen szám nincs. Ez a "Jolly Joker" egyik elődje, nálunk skíz a neve, és a legnagyobb ütőerejű tarokk, míg például a francia tarokkban ütőerő nélküli, de az egyéb szabályoktól függetlenül bármikor kitehető kártya.

Története

[szerkesztés]

A kártyajáték Magyarországra feltehetően a 19. században érkezett. A hagyomány úgy tartja, hogy a tarokkot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Paszkievics orosz tábornagy – az osztrák kérésre Lengyelországból Magyarországra nyomuló cári hadsereg fővezére – hozta be az országba. Erre utal a játék egyik változatának neve is: húszashívásos vagy Paskievics-tarokk. E hagyomány azonban sokkal inkább a kor legendái közé sorolandó, az elnevezés sokkal inkább a legnagyobb hiányzó tarokk, vagyis a legerősebb potenciális szövetséges (akkoriban Oroszország) segítségül hívására utal keserű gúnnyal.[1][2] Emellett szól még az is, hogy a játék megnyeréséhez éppen 48 pont kell („Nem engedünk a 48-ból!”).

A szabadságharc lezárása után igen népszerű játék lett Magyarországon. Dzsentri kártyajáték volt általában, nem a vagyoni meggazdagodás volt a cél. A mai játékosok 1-10 forintos alapon, vagy pontban játsszák.

Paskievics, avagy XX-as hívásos tarokk (6 figurás)

[szerkesztés]
  • Honőr tarokk lapok: Skíz, XXI , Pagát (I. lap) = 5 pont
  • Tarokk lapok: XX-II = 1p.
  • Színes lapok: Pikk, Káró, Kőr, Treff: Király = 5p., Dáma = 4p., Lovas = 3p., Bubi = 2p., Ász illetve a 10-es = 1p.
  • Összesen 22 tarokklap: 34 pont, 20 színes lap: 60 pont = 42 lap 94 pont

Osztás

[szerkesztés]

Keverés, emelés után, az osztó középre számol 6 lapot (talon), majd jobbról 5 lapot, majd 4 lapot oszt. Bedobható: ha nincs tarokk; csak fogható honőrt (XXI, I), vagy 4 királyt tartalmaz az osztás.

Licitálás a talonra

[szerkesztés]

Csak honőrös játékos licitálhat max. 3 lapra, az utána következő -honőrös- "tartom", vagy kisebb értéket mondhat (3, 2, 1, szóló). A licitet nyerő jogosult partnert hívni. A licitálásnak két típusát különböztetjük meg:

Skartolás

[szerkesztés]

A talonból kapott lapok helyett le kell tenni a feleslegesnek ítélt lapokat. Királyt, honőrt letenni tilos, tarokkot csak bemondva szabad letenni: "Tarokk fekszik" (A felvevő a fektetett tarokkot köteles megmutatni). A licitet nyerő ezt maga elé teszi (ez már az övé), a többiek a skartot az osztó jobb kezéhez teszik, ez az elszámolásnál az ellenpárt gazdagítja: "szegények lapja".

Bemondások

[szerkesztés]

A licitet nyerő partnert hív, pl. így: "Hívom a XX-ast a … figurához…. Passz". A hívónak javasolt mindig a lapjaiból hiányzó következő legmagasabb tarokkot hívnia partneréül (+1 biztos ütés), a hívott partner újabb figurákat jelenthet be, az ellenpár kontrázhat. Három "passz" után kezdődhet a játék.

Figura Leírás Díj
Tous les trois tulétroá (Tuli) A bemondók mindhárom honőrt (Skíz, XXI, Pagát) ütéseikkel hazaviszik. 2
Négy király A bemondók mind a 4 királyt hazaviszik. 2
Duplajáték A bemondók skartjában és ütéseiben – az ellenpár 23 pontjával szemben – legalább 71 pontot visz haza. 4X
Pagátulti A bemondók arra vállalkoznak, hogy az utolsó ütést a Pagáttal (I. lap) viszik haza. 10
XXI-es fogás Ha ez egyik pár Skíze a másik pár XXI-esét leüti. 60
Volát A bemondók mind a 9 ütést hazaviszik. 6X
  • X= 4-licitet nyerő játékos talonból felvett lapjainak száma.
  • A figurák csendesen is megvalósíthatók / elbukhatók, ekkor a díj felét jogosult a nyerő pár elszámolni. Kivétel: volát teljesítése esetén a vele automatikusan teljesített csendes figurákért (tulétroá, négy király, duplajáték) nem jár pont.

Ütések

[szerkesztés]

Az kezdi a játékot akinek először osztottak. A lapok nagyság szerint ütik egymást. A tarokk minden színt visz. Szín hívása esetén kötelező azonos színt tennünk – ha van! (Pl.: kör dámára kötelező rátennünk a kőr lovast, hiába tudnánk megütni tarokkal) A tarokkban NINCS kötelező felülütési szabály (über).

Elszámolás

[szerkesztés]

47-47-es állásnál (94/2) már az ellenpár nyert. A parti 1 egység 3-as felvét esetén, 2e. 2-es felvét esetén, 3e. 1-es felvét és 4e. szóló esetén. Ugyanezek a szorzók volát és duplajátékra is. Kontra esetén csak a kontrázott figura értéke növekszik.

Illusztrált, avagy Palatinus tarokk (12 figurás)

[szerkesztés]

Az illusztrált, más néven Palatinus tarokkot az 1920­as években fejlesztette ki Lingel Károly és Polyák Lajos. A Paskievics-tarokkban használatos figurákat további hattal egészítették ki.

Figura Leírás Díj
Centrum A bemondók az első öt ütést hazaviszik, és az ötödik ütést a XX-as lappal viszik. 10
Kismadár A bemondók az első hat ütést hazaviszik, és a hatodik ütést a XXI-es lappal viszik. 10
Nagymadár A bemondók az első hét ütést hazaviszik, és a hetedik ütést a Skízzel viszik. 10
Pagát uhu A bemondók a nyolcadik ütést a Pagáttal (I. lap) viszik haza. 15
Király uhu A bemondók a nyolcadik ütést a megnevezett színű királlyal viszik haza. 15
Király ulti A bemondók a kilencedik ütést a megnevezett színű királlyal viszik haza. 15
  • A figurák csak bemondva teljesíthetőek. Csendes megvalósítását nem díjazzák.

Magas Tarokk (22 figurás)

[szerkesztés]

néhány figura:

  • sasuhu
  • sasulti
  • sasfácán
  • pagátfácán
  • zárópáros
  • párosfácán

Források

[szerkesztés]
  • Zsoldos Benő: A játékkártya története; Gondolat Kiadó, Budapest, 1980
  • Kovács Endre (Kosdi): Tarokk-kódex. A 6 figurás Paskievics, a 12 figurás illusztrált és a 22 figurás magas tarokk szabályainak részletes ismertetésével, valamint mindhárom fajta játékhoz 10-10 tanulságos példával és azok magyarázatával; Kráter, Bp., 1989
  • Marton János: Magyar tarokk; Bába és társa Kft., Budapest, 1997

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Változatok

    [szerkesztés]

    A tarokknak számos változata van, egy országon belül is gyakran több fajta tarokkot játszanak. A tarokkjátékokat Európában Franciaországtól Romániáig, Dániától Olaszországig játsszák. A változatok több szempont szerint csoportosíthatók, erről bővebben John McLeod és Michael Dummett írtak.

    A tarokkjátékok legtöbbjét 42, 54 vagy 78 lappal játsszák aszerint, hogy az 56 színes lapból hány van játékban. Ezen kívül Olaszországban léteznek olyan tarokk-kártyák, melyekben 22-nél több tarokk van (ilyen például a Minchiate a maga 40 darab tarokklapjával), vagy számozásuk nem 1-től 21-ig terjed (például a bolognai Ottocento nevű tarokkjátékban). Az olasz tarokk-kártyák némelyikét még jóslásra is használják, ettől eltekintve a tarokk-kártyával csak tarokkot játszanak.

    A tarokkok a játékban mint állandó aduk szerepelnek. Másfajta adu nincs és néhány ritka kivételt leszámítva nincs adu nélküli játék sem. A tarokklapok száma a tarokk-kártya legtöbb típusánál 21 plusz a skíz, amely a Magyarországon (és a környező országokban) játszott változatokban a 22. tarokklapnak felel meg. A francia tarokkban például a skíz nem tarokk. Csak néhány olasz kártya van, amelyben ennél több tarokklap van.

    A mai fogalmaink szerint teljes, 78 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje felülről lefelé: király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences, nyolcas, hetes, hatos, ötös, négyes, hármas, kettes, ász. A francia tarokkban ezt a rangsorrendet használják, eredetileg a két piros színben a számos lapok rangsora fordított volt. Ez az osztrák tarokkban most is így van, az ott használt 54 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje a két fekete színben király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences , nyolcas, hetes; a két piros színben király, dáma, lovas, botos, ász, kettes, hármas, négyes.

    A magyar húszashívásos tarokkban a hetes, nyolcas, kilences, kettes, hármas, négyes lapokat kiveszik az 54 lapos pakliból, csak 42-t használnak. A royal tarokkban még ennél is kevesebb, 40 lapot használnak, a két piros ászt is kiszedik.

    A főszín, vagyis a tarokkok rangsora a rajtuk lévő római vagy (például a francia tarokkban) arab számozás szerint alakul 21-től lefele 1-ig. A skíz a magyar tarokkban valamennyi többi tarokkot üti, így a csomag legerősebb lapja. Card Games – Magyar tarokk

  2. Kégl Lóránt tarokk oldala haladóknak

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]
  • Szükségben segítő könyvecske, az az Útmutató tábla, az úgy nevezett topp-tarok játéknak külömbféle nemeiben való nyereséget vagy veszteséget ... jelenti; Füskúti Landerer Ny., Kassa, 1817
  • Nádasy Gusztáv: Négyes tarokk. Útmutató kezdők és haladók részére; Ritter Ny., Újpest, 1921
  • Tolnai József: A tarokkjáték szabályai; szerzői, Bp., 1930
  • Horváth Kálmán: A tarokkjáték szabályai; Fővárosi Ny., Bp., 1930
  • Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Tarokkőr. A négyes tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata; Hornyánszky, Bp., 1940
  • Fazekas Béla–Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Az illusztrált tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata / ; Szikra, Bp., 1948
  • Fazekas Béla–Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Tarokkakadémia. A négyes- és az illusztrált tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata; Centrum, Bp., 1948
  • Pais József: Ulti, tarokk és néhány kis játék. Kis kártyakódex; Hungariasport, Bp., 1990
  • Író János: Tarokk-könyv. A 27 figurás magyar tarokkjáték; Zalaerdő, Nagykanizsa, 1993
  • Jánoska Antal: Tarokk album. Kártyakészítés és tarokk-játék a XIX-XX. századi Magyarországon; fotó Fáryné Szalatnyay Judit, Szlanka Viktor, Klaus Reisinger; Pallas Stúdió–Attraktor, Bp., 1998
  • Gyenes Károly: Az illusztrált tarokk könyve; Nyitott Könyv, Bp., 2003
  • Wersényi György: Tíz lapos tarokk; szerzői, Győr, 2004
  • Egy legújdonabb tarokk-kártya; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2006 (Anno)
  • Marton János: A magyar tarokkjátékok kézikönyve. Egy kétszáz éves hungaricum története, elmélete és gyakorlata; Kráter, Pomáz, 2006
  • Pais József: Tarokk; Novum, Sopron, 2009
  • Frank László– Karsai Krisztina: Tarokktan avagy Tarokk kezdőknek és haladóknak; ill. Szűcs Édua; Novum-Tech Kft., Szeged, 2014
  • Bálint János: Tarokk az élet-játék. Illusztrált-tarokk praktikák; ill. Ellenbach Márta; szerzői, Vác, 2016
  • Héjj Andreas: Bevezetés az illusztrált tarokk alapjaiba; 2. jav., bőv. kiad. PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium–Szentágothai Szakkollégium Tehetségpont–Szentágothai Szakkollégium Egyesület, Balatonalmádi–Pécs, 2020
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy