Thamnophilus caerulescens
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Thamnophilus caerulescens Vieillot, 1816 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thamnophilus caerulescens témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Thamnophilus caerulescens témájú médiaállományokat és Thamnophilus caerulescens témájú kategóriát. |
A Thamnophilus caerulescens a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Thamnophilus caerulescens melanochrous – (P. L. Sclater & Salvin, 1876)
- Thamnophilus caerulescens aspersiventer – (d’Orbigny & Lafresnaye, 1837)
- Thamnophilus caerulescens dinellii – (Berlepsch, 1906)
- Thamnophilus caerulescens paraguayensis – (Hellmayr, 1904)
- Thamnophilus caerulescens gilvigaster – (Pelzeln, 1868)
- Thamnophilus caerulescens caerulescens – (Vieillot, 1816)
- Thamnophilus caerulescens ochraceiventer – (Snethlage, 1928)
- Thamnophilus caerulescens cearensis – (Cory, 1919)
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay, Peru és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 16 centiméter, testtömege 15–24 gramm.[5]
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Egyedül vagy párban fordul elő, főleg az aljnövényzetbe. Elsősorban rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de eszik magokat és gyümölcsöket is.
Szaporodása
[szerkesztés]Szaporodási időszaka függ az elterjedési területtől. Fészke szőtt, csésze alakú. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyet mindkét szülő költ.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
