Tikos (Magyarország)
| Tikos | |||
 | |||
| Kálváriakereszt hagyományos lakóházzal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Marcali | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kónya László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8731 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 134 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″46.635431°N 17.288011°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″46.635431°N 17.288011°E | |||
 Tikos
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Tikos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tikos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tikos község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Balatontól légvonalban 8 kilométerre, gépjárművel, vagy kerékpárral 14 kilométerre délre, Marcalitól északnyugatra, Főnyed és Hollád közt fekvő település. Közigazgatási területén áthalad az M7-es autópálya és a 7-es főút is, de a belterülete csak egy öt számjegyű mellékúton érhető el a 7-es felől (75 104-es út), illetve a sztráda túloldalán fekvő Szegerdő irányából egy önkormányzati úton, amely felüljáróval keresztezi az autópálya nyomvonalát. Területének keleti határszélén húzódik a 7501-es út kezdeti szakasza is.
Története
[szerkesztés]A település és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, ezt bizonyítják a település közelében futó M7-es autópálya nyomvonalában 2003-ban feltárt késő bronzkorból és a római korból való leletek is.
A mai Tikos Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említette először oklevél Tykus alakban írva. A 14. század közepén Fejéregyházi György birtoka volt, akinek leányát I. Lajos király 1368-ban fiúsította. 1405-ben thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1423) nyerte Fejéregyházi Katics asszonytól, majd 1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György kapta meg. A 14. században három ilyen nevű helység volt egymás mellett: 1417-ben a Középtikos nevű helységben lévő Sávolyi Gyöke család birtokait thapsoni Anthymus János nyerte adományul. 1474-ben pedig Véssey Miklós zálogosított el egyes részeket Alsó-Tikos helységben.
Az 1464-1482 közötti években Szenyér várának tartozékai között szerepelt. 1480-ban Berzenczei Sandrin pert indított Közép-Tikos miatt Páti Török Kocsárd ellen. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, itteni birtokrészeit Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és grebeni Hermanfi Lászlónak zálogosította el. 1486-ban Mátyás király Páti Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza Jánosnak adományozta, aki azonban, kegyelmet eszközölve ki számára, birtokai felét neki visszaadta. 1496-ban Hollád-Tikos is említve volt, amely ekkor a Tóti Lengyel család birtoka. Az 1536 évi adólajstromban is két Tikos nevű helységet találunk: Tikos, Holláddal együtt, az esztergomi káptalan birtoka, Kápolnás-Tikos pedig Véssey László és Gáspár birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban pedig már három ilyen nevű helység is előfordult: Közép-Tikos, mely elpusztultnak volt írva; földesura Lengyel Boldizsár volt, Alsó-Tikos, ennek lakosai az adólajstrom szerint szétfutottak. Ennek Véssey László volt a földesura. Hollád-Tikos, melynek Wárday Zsigmond volt a földesura.
Száztíz évvel később, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben már csupán egy Tikos fordult elő: és ez a szigligeti várhoz tartozott. 1703 körül egy összeírás szerint Felső-Tikos Festetics Pál, Kis-Tikos Bakó Farkas birtoka volt. 1726-ban pedig Felső-Tikos Festetics Kristófé, Kis-Tikos pedig 1726-1733 között is Bakó Farkas birtoka volt. Az 1733 évi összeírásban pedig már Felső-Tikos Nagy-Tikos alakban volt írva. 1767-ben mindkét Tikos Festetics Kristóf birtoka volt. 1776-ban Nagy- és Kis-Tikos Festetics Pálé, 1835-ben pedig gróf Festetics Lászlóé volt.[3]
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 303 magyar lakosa volt. Ebből 301 római katolikus volt.
Térség földrajza
[szerkesztés]E térség rétekkel és legelőkkel, ártéri ligetekkel tagolt, rossz lefolyású ártéri síkság. A somogyi parti sík ezen része az alacsony dombhátak, valamint a közéjük és a tóparti turzások közé zárt, rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és síklápok (ún. Nagy-Berek) területe. A Kis-Balaton mocsárvidékén lévő Főnyed, Vörs, valamint - még a Marcali-háthoz tartozó - Sávoly, Balatonkeresztúr és Tikos tartoznak ebbe a csoportba. Az említett turzások és berkek jelzik a tó történeti időkben is jelentős (4,5 m-es) vízszint ingadozásait.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kónya László (független)[4]
- 1994–1998: Kónya László (független)[5]
- 1998–2002: Kónya László (független)[6]
- 2002–2006: Kónya László (független)[7]
- 2006–2010: Kónya László (független)[8]
- 2010–2014: Kónya László (független)[9]
- 2014–2019: Kónya László (független)[10]
- 2019–2024: Kónya László (független)[11]
- 2024– : Kónya László (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 130 | 127 | 126 | 149 | 143 | 146 | 134 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,8%-a magyarnak, 26,5% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (29,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 1,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 1,8% (62,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 3,5% németnek, 0,2% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,7% görög katolikus, 0,7% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, SOMOGY VÁRMEGYE. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Tikos Helységnévtár
- ↑ Tikos Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai, alcímén Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Somogy vármegye. Szerkesztette: Csánki Dezső
