Ugrás a tartalomhoz

Tolnai Simon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tolnai Világlapja szócikkből átirányítva)
Tolnai Simon
Tolnai Simon arcképe a Tolnai világlexikona I. kötetében (1912)
Tolnai Simon arcképe a Tolnai világlexikona I. kötetében (1912)
SzületettFriedmann Samu
1867. március 28.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1944. október 2. (77 évesen)[2]
mauthauseni koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tipográfus
  • kiadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Simon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tolnai Simon, születési és 1897-ig használt nevén Friedmann Samu[3][4] (Nagyvárad, 1867. március 28.Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944. október 2.) zsidó származású magyar nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, valamint könyvkiadó.

Életpályája

[szerkesztés]

Friedmann Jakab és Rusz Katalin (?–1884) fia. Típusa a self-made-mannek, aki a legalacsonyabb sorból küzdötte fel magát az egyik legnagyobb magyar kiadóvállalat tulajdonosává. Nyolc éves korától önálló volt. Karrierjét azzal kezdte, hogy a kávéházakban összevásárolta az elhasznált újságokat és azokat eladta. 1897-ben Friedmann családi nevét Tolnaira változtatta.[5] 1901-ben megindította a Tolnai Világlapja című képes hetilapot,[6] mely a legszélesebb körű közönség igényeihez alkalmazkodva hatalmas népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb folyóiratnak számított. 1898-ban a rövid életű Bűvészet és spiritizmust indította útnak. 1912-ben létesítette a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot. Szerkesztette az 1927-ben indult Délibáb hetilapot. Kiadásában jelent meg a Bazár című divatlap. Vállalata hatalmas újságpalotájával és modern felszerelésével amerikai méretű és tempójú üzem volt. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta.

Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki (pl. Tolnai Világtörténelme, Tolnai világlexikona, Tolnai új világlexikona, Tolnai: A világháború története).

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Raucher Vilma (1869–1931)[7] volt, akivel 38 évig élt házasságban.

Gyermekei

  • Tolnai Lajos (1895–?) magánhivatalnok, 1957-ben Brazíliába emigrált.[8] Felesége Elfride Emilia Jaros volt.[9]
  • Tolnai József (1896–1944) a holokauszt áldozata.[10]
  • Tolnai István (1898–1944)[11][12]
  • Tolnai Géza (1900–1902)
  • Tolnai Sándor (1905–?)

Művei

[szerkesztés]
  • A bűvészet könyve I.–II. (1898)
  • A leleplezett spiritizmus. Willmann [et al.] nyomán; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1917 (Világkönyvtár. 5. évfolyam, 70.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM72914, Tolnai Simon, 2017. november 17.
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  3. A Belügyminisztérium 1897. évi 92175. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
  4. Gyulai Hírlap
  5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 92175/1897. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
  6. Tolnai Világlapja | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
  7. Tolnai Simonné gyászjelentése (1931. október 20.) Magyarország, 38. évfolyam, 239. szám
  8. Tolnai Lajos migrációs dokumentum
  9. Tolnai Lajos házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1431/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  10. Tolnai József halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 354/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  11. Tolnai István születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1081/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  12. Tolnai István halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 886/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Magyar mágia. Töredékek a magyar bűvészet történetéből. Vál., szerk. és összeáll. Kelle Botond. Budapest, Játékszerek Anno... Kiállítóterem, 2000.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Budapest, Metalon Manager Iroda Kft., 1991.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy