Ugrás a tartalomhoz

Trocheus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A trocheus a leggyakoribb időmértékes verslábak egyike. Képlete: – υ, értéke három mora. Párja (fordítottja) a jambus. Mivel hosszú szótaggal kezdődik, az ereszkedő verslábak kategóriájába tartozik.

A trocheikus versmérték az antik irodalomban

[szerkesztés]

Az ókori görög költészetben a trocheus leggyakrabban ütemversekben szerepelt. Ezek közül legfontosabb a csonka tetrameter volt. Az archaikus költőknél (Arkhilokosz, Solón) gyakori, a tragédiákban nem jellemző a használata. Latin nyelven az archaikus drámákban volt elterjedt a trocheus alkalmazása. Itt trocheikus ütemversek szövődnek főleg jambikus sorok közé. Leggyakoribb a teljes négyütemű sor, ahol a rövid szótag helyén két rövid is állhat: "Elfogadák a királyi éket…" (Plautus: Persa, 31. sor.)

Trocheusi sorfajok a magyar irodalomban

[szerkesztés]

Esti kertben űlünk
Hallgatag,
Csend csobog körűlünk,
Halk patak,
Mint szomoru fűzfák szelíd domboldalban,
Halk patakra halkan
Hajlanak.

Fönt a szép ezüst ég
S hold lobog,
Istenem, leszünk még
Boldogok?
Kebleden a fejem:
Jó volna örökké ezen a kis dombon
Szívedet hallgatnom,
Hogy dobog.

(Tóth Árpád: Esti kertben)

Leggyakoribb a hetes és nyolcas trocheikus sor. A hetes olyan csonka sor, aminek utolsó gyönge ízét szünet pótolja: "Szállj le szállj el csöndes éj! / Nyugszik a föld, álma mély." (Tompa Mihály: A karcsai templom).

A trocheusi nyolcasban a hangsúly gyakran nem esik egybe a magyaros (felező) nyolcas hangsúlyával: "Most ott ül | az asztal mellett, / Imakönyvében | keresget." (Vörösmarty: A szegény asszony könyve). Felező nyolcas: "Álom, álom édes álom, / Altass engem légy halálom." (Vörösmarty: Helvila halálán).

A trocheusi tízes általában 4|6 tagolást mutat: "Szállj le, szállj le szép arany pillangó, / Kebelemre szállj le kis csapongó." (Vörösmarty: Virág és pillangó).

A teljes trocheikus trimeter Verseghy Ferenc tizenkettőse: "Nincs megyénkben szebb leányka Örzsikénél / Vénusz sem szebb alkotmányka termeténél" (Verseghy: Örzsike).

Gáldi szerint hosszabb trocheusi soraink egyetlen alapképletnek, a trocheusi tizenhatosnak (trocheusi tetrameter) ritmikai változatai: "Lenn a csöndes | alvilágban, | szellőtlen, bús | alvilágban" (Babits Mihály: Danaidák).

A hosszabb trocheusi sorfajok között található ismert sorfajta a Toldi-vers, ami nevét Arany János Toldijáról kapta. Ez a szimultán ritmusú verselési fajta a felező tizenkettes és a trocheikus mértékkel párosított változata:

Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.

Egyéb példák

[szerkesztés]
  • 4+6 trocheusi tízes: "Vert az óra, / Halnak a remények; / Kik szívembe / Hajlanfényt hintének" (Petőfi Sándor: Elválás)
  • 6+5 tagolású periódus: "Földiekkel játszó / Égi tűnemény" (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez)
  • 6+3 tagolású periódus: "Esti kertben űlünk, / Hallgatag, / Csend csobog körűlünk, / Halk patak." (Tóth Árpád: Esti kertben)

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon, XV. kötet, Akadémiai Kiadó, 1993.
  • Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961.
  • Kiss Ferenc: József Attila ritmikája, Itk, 1956.
  • Vargyas Lajos: A magyar vers ritmusa, Bp. 1952.
  • Szuromi Lajos: A szimultán verselés, Bp. 1990.

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy