Ugrás a tartalomhoz

Vívócsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vívócsiga
Az állat háza
Az állat háza
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Orthogastropoda
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Sorbeoconcha
Alrend: Hypsogastropoda
Alrendág: Littorinimorpha
Öregcsalád: Stromboidea
Család: Szárnyascsigák (Strombidae)
Nem: Lobatus
Faj: L. gigas
Tudományos név
Lobatus gigas
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Strombus gigas Linnaeus, 1758[1]
  • Strombus lucifer Linnaeus, 1758
  • Eustrombus gigas (Linnaeus, 1758)
  • Pyramea lucifer (Linnaeus, 1758)
  • Strombus samba Clench, 1937[2]
  • Strombus horridus Smith, 1940[3]
  • Strombus verrilli McGinty, 1946[4]
  • Strombus canaliculatus Burry, 1949[5]
  • Strombus pahayokee Petuch, 1994[6]
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vívócsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vívócsiga témájú kategóriát.

A vívócsiga vagy óriás szárnyascsiga (Lobatus gigas) a csigák (Gastropoda) osztályának Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a szárnyascsigák (Strombidae) családjába tartozó faj.

A szép házáról ismert vívócsiga sajátos védekezőtechnikájáról kapta a nevét: ha megzavarják, izmos lábával vadul hadonászik, vagyis „vív”.

Előfordulása

[szerkesztés]

A vívócsiga a Karib-tenger, a Mexikói-öböl, az Antillák és Dél-Amerika keleti partjainak meleg, tiszta vizében él egészen Rio de Janeiróig. Állományát erősen ritkítja az ajándéktárgy-kereskedelem.

Megjelenése

[szerkesztés]

A vívócsiga házának hossza 15-35 centiméter, testtömege 2 kilogramm is lehet. A ház, az állat hátoldalán lévő bőrmirigyek váladékából folyamatosan épül. A nagyon idős példányok háza különösen vastag, kérges. A héjon körben szárnyszerű nyúlványok is nőnek, amelyek belül rózsa- vagy narancsszínűek, kívül pedig matt barnák. A felületi kinövések lehetnek tompák és dudorszerűek, vagy élesek és tüskeszerűek. A szemek a kitolható tapogatók csúcsán helyezkednek el. A csiga rendszerint csak egy szemkocsányt használ, a másikat behúzva tartja a ház peremének közelében.

Életmódja

[szerkesztés]

A kifejlődött állat nappal, a fiatal éjjel aktív. Tápláléka főként algák. A vívócsiga 10-25 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3 hónapos korban éri el. A párzási időszak február és október között van, és ez idő alatt állandóan párzanak. A peték száma 180 000-460 000 között van. Egy pete 5-7 milliméter hosszú. A csiga petezsinórokon rakja le őket. Három nap elteltével krémszínű, úgynevezett veligera-lárvák kelnek ki. Papírvékony héjuk van, és tudnak úszni. A lárvák hamarosan finom kis vitorlákat (velum) növesztenek, melyek szabadon lebegtetik őket a vízben. Ekkor még csak a szívük van meg, a többi szerv csak két hónapos korukban fejlődik ki. A lárváknak számos ellensége van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Carl Linnaeus|Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae, 10th edition of Systema Naturae|10th ed., vol. 1. 824 pp. Laurentii Salvii: Holmiae (Stockholm, Sweden). p. 745.
  2. Clench, W. J. (1937). "Descriptions of new land and marine shells from the Bahama Islands." Proceedings of the New England Zoölogical Club 16: 17–26, pl. 1. (Stated date: 5 February 1937.) On pages 18–21, plate 1 figure 1.
  3. Smith, M.. World Wide Seashells: illustrations, geographical range and other data covering more than sixteen hundred species and sub-species of molluscs, 1, Lantana, Florida: Tropical Photographic Laboratory, 131, 139. o. (1940) 
  4. McGinty, T. L. (1946). "A new Florida *Strombus, S. gigas verrilli". The Nautilus 60: 46–48, plates. 5–6: plate 5, figs. 2–3; plate 6, figs. 7–8.
  5. Burry, L. A. (1949). „{{{title}}}”. Shell Notes, Lantana, Florida 2, 106–109. o, Kiadó: Frank Lyman. 
  6. Petuch, E. J. (1994). Atlas of Florida Fossil Shells. Chicago Spectrum Press: Evanston, Illinois., xii + 394 pp., 100 pls. On page 82, plate 20: figure c.

Források

[szerkesztés]
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy