Vas(III)-klorid

Vas(III)-klorid
IUPAC-név	Vas(III)-klorid
Más nevek	ferri-klorid vas-triklorid molysit (ásvány)
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7705-08-0, hexahidrát: 10025-77-1
RTECS szám	LJ9100000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	FeCl3
Moláris tömeg	162,2 g·mol-1 hexahidrát: 270,3 g·mol−1
Megjelenés	Zöld-fekete ráeső fényben bíbor-vörös áteső fényben hexahidrát: sárga színű, szilárd vizes oldat: barna
Sűrűség	2,89 g·cm−3 (25 °C) 40%-os oldat: 1,4 g·ml−1
Olvadáspont	300 °C fölött bomlik
Oldhatóság (vízben)	920 g/l (20 °C)
Oldhatóság (aceton metanol etanol dietil-éter)	63 g/100 ml (18 °C) jól oldódik 83 g/100 ml jól oldódik
Viszkozitás	40%-os oldat: 12 cP
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	hexagonális
Koordinációs geometria	oktaéderes
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)
NFPA 704	0 2 1
R mondatok	R22-R38-R41
S mondatok	S26-S39
LD50	450 mg/kg
Rokon vegyületek
Azonos kation	Vas(III)-fluorid Vas(III)-bromid
Azonos anion	Vas(II)-klorid Mangán(II)-klorid Kobalt(II)-klorid Ruténium(III)-klorid
Rokon koagulánsok	Vas(II)-szulfát Alumínium-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(III)-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A (vízmentes só) képlete FeCl₃. A vízmentes vas(III)-klorid sötétzöld kristályokból épül fel, a kristályok fémesen csillognak. Áteső fényben vörös színű. A vegyület 300 °C-on szublimál, de már 100 °C-on is igen illékony. Erősen higroszkópos, a levegő nedvességét magába szívja és barna olajszerű oldattá alakul. Jól oldódik vízben. Az oldata sárgásbarna színű, jellegzetes szagú, az íze fanyar. Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat savas kémhatású. A hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid keletkezik. Vizes oldatából a vegyület hexahidrátja (FeCl₃·6 H₂O) kristályosítható ki. A hexahidrát sárgásbarna kristályokat alkot. A vas(III)-klorid a vért megalvasztja.

A vas(III)-klorid elektronhiányos, ezért dimerizálódásra és polimerizálódásra hajlamos. A vegyület szilárd halmazállapotban óriásmolekula, gáz halmazállapotban dimer Fe₂Cl₆ molekulák építik fel.

Kémiai tulajdonságai

Ha a vegyületet vákuumban hevítik, vas(II)-kloridra és klórgázra bomlik. A reakció megfordítható.

$\mathrm {2\ FeCl_{3}\rightleftharpoons 2\ FeCl_{2}+Cl_{2}}$

Vas(III)-oxiddá alakul, ha vízgőz jelenlétében hevítik.

$\mathrm {2\ FeCl_{3}+3\ H_{2}O\rightleftharpoons Fe_{2}O_{3}+6\ HCl}$

A szilárd vas(III)-oxid megköti a nitrogén-monoxidot és a nitrogén-dioxidot. Ha ammónium-kloriddal olvasztják össze, kettős sóvá, ammónium-vas(III)-kloriddá (NH₄FeCl₄) alakul. Vas(II)-kloriddá redukálják a vasnál pozitívabb fémek.

Előállítása

A vegyületet úgy állítják elő, hogy vasat salétromsav jelenlétében sósavban oldanak. Az oldatot betöményítik, majd 36–39 °C körül kristályosítják ki.

$\mathrm {Fe+2\ HCl\rightarrow FeCl_{2}+H_{2}}$

$\mathrm {3\ FeCl_{2}+3\ HCl+HNO_{3}\rightarrow 3\ FeCl_{3}+2\ H_{2}O+NO}$

Felhasználása

A gyógyászatban vérzéscsillapításra használják főként vas(III)-kloriddal átitatott vattaként. Alkalmazzák még pácként a textilfestésben, illetve koaguláló szerként a szennyvizek tisztításakor. Elektronikában vizes oldatát használják nyomtatott áramkörök maratására.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.