Ugrás a tartalomhoz

Viola turákó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viola turákó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidimorphae
Rend: Turákóalakúak (Musophagiformes)
Család: Turákófélék (Musophagidae)
Nem: Musophaga
Faj: M. violacea
Tudományos név
Musophaga violacea
Isert, 1788
Szinonimák

Bíbor pizángevő

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Viola turákó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viola turákó témájú médiaállományokat és Viola turákó témájú kategóriát.

A viola turákó vagy bíbor pizángevő (Musophaga violacea) a madarak osztályának turákóalakúak (Musophagiformes) rendjébe, ezen belül a turákófélék (Musophagidae) családjába tartozó faj. Korábban a család többi tagjával együtt a kakukkalakúakkal rokonították.

Előfordulása

[szerkesztés]

Nyugat-Afrika vízparti erdeiben él. A lombkoronaszint lakója.

Megjelenése

[szerkesztés]

Közepes méretű turákófaj, átlagos testhossza 50 centiméter. Az ivarérett egyedek koronája és fejük hátsó része élénkvörös. A hímek és nőstények között csekélyek a különbségek. A fiatal egyedek kevésbé feltűnőek, színezetükben inkább a varjúhoz hasonlítanak.

Életmódja

[szerkesztés]

Növényevő, elsősorban gyümölcsökkel és magokkal táplálkozik. A fügéket különösen kedveli.

Szaporodása

[szerkesztés]

Monogámok, a hím és a tojó együtt – gyakran igen hevesen – védelmezi a territóriumát. Magas fákra építik fészküket, ágakból és gallyakból. Fészekalja két ovális és szürkésfehér tojásból áll, a költési idő 25-26 nap. A költésben és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Bár jelenleg nem fenyegeti a kipusztulás veszélye, egyes területeken állománya – főként a madárkereskedelem céljából történő befogások miatt - jelentősen megcsappant. Európai állatkertben ezért is vezetik a törzskönyvét.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy