Ugrás a tartalomhoz

Walesi függetlenségi mozgalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A walesi függetlenségi mozgalom egy politikai törekvés, amelynek célja Wales elszakadása az Egyesült Királyságtól. A Brit-sziget nyugati részét magába foglaló, kelta lakosságú területet a 13. században annektálta Anglia, jelenleg széleskörű autonómiával és önálló nemzetgyűléssel (Senedd) rendelkezik. A walesi függetlenség legfontosabb támogatója az EU-párti Plaid Cymru, amely 1925 óta küzd az ország elszakadásáért.

Wales zászlaja

Történelem

[szerkesztés]

A független Wales

[szerkesztés]

Miután a Római Birodalom föladta Britanniát, a területen számos apró kelta királyság és államkezdemény alakult ki, a mai Wales területén a legfontosabbak Gwynedd, Powys, Dehaubarth és Morgannwg királyságai voltak. A hagyományos walesi társadalom nemesekre, szabad földművesekre (bonheddwy) és szolgákra (y taeogion) oszlott, a helyi jogrend alapját Hywel Dda törvénykönyve képezte. A walesi lakosság a 11. századra a gazdasági fejlődés és a melegedő éghajlat hatására elérte a 300 000 főt. A nagyfokú politikai széttagoltság miatt 1066-ban az érkező normann hódítók Anglia megszállása után könnyedén elfoglalták Wales déli részét, ahol így új normann nemesség került hatalomra, az angolokkal szövetséges Marcher-lordok. Egyedül az északi Gwynedd Királyság maradt ténylegesen független. 1194-ben Nagy Llywelyn uralma alatt egyesültek a walesiek, és kiszorították a hódítókat az országból, egy időre késleltetve az angol inváziót. 1282-ben I. Eduárd angol király hadseregével megtámadta a walesi területeket, és miután legyőzte az utolsó helyi királyt, Llywelyn ap Grufyddot az Orewin hídi csatában, Angliához csatolta az országot. Hogy a megszállt területek tartósan angol fennhatóság alatt maradjanak, Eduárd számos nagyméretű várat épített a területen, amelyeknek romjai ma is meghatározzák a walesi vidék látképét. A legendásan kegyetlen hódítást énekelte meg Arany János Walesi bárdok című balladájában.[1]

Glyndwr-felkelés (walesi szabadságharc)

[szerkesztés]
Owain Glyndwr zászlaja

Az angol uralom első évszázadaiban a walesiek számos felkelést vezettek az idegen hatalom ellen, ezek közül a legnagyobb és legfontosabb az úgynevezett Glyndwr-felkelés volt. A felkelés vezéralakja, Owain Glyndwr 1350-ben született, és leszármazottja volt két régi walesi királyság, Dehaubarth és Powys királyi családjának is. Miután az angol hatóságok elkobozták földjeit, a helyi lakosságból gerillacsapatokat szervezett, és háborút indított a megszálló angol nemesek ellen. Hamarosan a walesiek tömegével csatlakoztak hozzá, és az angol király, IV. Henrik személyesen érkezett leverni a lázadást, azonban az 1401-es Mynydd Hyddgen-i csatában Glyndwr vereséget mért rá. Ezt követően az angol hadsereg kötelékében szolgáló, képzett és walesi származású katonák (köztük az angolok egyik fő ütőerejét alkotó hosszúíjászok) átálltak a felkelés oldalára. 1402-ben Glyndwr szövetséget kötött az angolok gyengítésében érdekelt Franciaországgal és Skóciával. A francia erősítés hatására Henrik csapatai teljesen kiszorultak az országból, és létrejött a rövid életű Walesi Királyság, melynek Owain Glyndwrt koronázták uralkodójává, és létrejött egy parlament Machynnleth-ben, valamint helyreállították a Hywel Dda jogrendet. A nemzetközi helyzet változása miatt azonban Franciaország megszüntette az új ország támogatását, és Anglia teljes tengeri blokádot húzott köré, megakadályozva a fegyverszállítmányokat és a kereskedelmet. Végül az angolok 1405-ben szárazföldről és tengerről egyszerre támadva legyőzték a kimerült walesi sereget. Owain Glyndwr a hegyekbe menekült, és 1412-ig folytatta gerillaakcióit, végül teljesen eltűnt az angol hatóságok elől a kitűzött hatalmas vérdíj ellenére.[2]

Modern függetlenségi mozgalom

[szerkesztés]
Az elárasztott Tryweryn-völgy

A modern walesi függetlenségi gondolat először az 1920-as években jelent meg ismét, amikorra a walesi kultúra jelentősen visszaszorult, és a walesi nyelvet beszélők száma is olyan drasztikus lecsökkent, hogy már a kihalás fenyegette. 1925-ben alakult meg a függetlenségpárti Plaid Cymru párt, azonban sokáig nem sikerült szert tennie jelentős ismertségre és támogatottságra. A változást a Tryweryn-völgyben épített gát ügye hozta meg 1965-ben, amikor az új víztározó, amelyet az angliai Liverpool vízellátásához terveztek, számos falut árasztott el, kiváltva egész Wales felháborodását. Ez az ügy vált a nemzeti ébredés szimbólumává. A tüntetések élére a Plaid Cymru állt, nagy népszerűségre téve szert az észak-walesi vidéki lakosság körében. A walesi anyanyelvű, jellemzően alacsony képzettségű, ám erős nemzeti identitással rendelkező népesség azóta is stabil szavazóbázist nyújt a pártnak, amely rendre megnyeri az északnyugati körzetek választásait. A Tryweryn-ügy hatására alakult meg a két rövid életű walesi paramilitáris szervezet is, a Szabad Wales Hadsereg (Free Wales Army) és a Mudiad Amddiffyn Cymru (MAC) is, amelyek főleg gátakat és az elektromos hálózat létesítményeit vették célba bombatámadásaikkal.[3] 1979-ben az éppen kormányon lévő Munkáspárt, annak érdekében, hogy megszerezze a Plaid Cymru, a skót SNP és az északír Sinn Féin támogatását a Westminsterben, beleegyezett egy referendum megtartásába egy önálló walesi és skót nemzetgyűlés létrehozásáról. A népszavazás azonban Walesben súlyos kudarccal végződött, a lakosság 79,4%-a elutasította a tervezetet.[4] A gyorsan erősödő walesi identitás hatására a második, 1999-es népszavazáson a lakosság szűk többsége, 50,3%-a az autonómiára szavazott, majd 2011-ben már a választópolgárok 63% támogatta a Walesi Nemzetgyűlés jogköreinek kiszélesítését.[5] Jelenleg a Plaid Cymru a második legerősebb párt a Nemzetgyűlés megalakulása óta uralkodó Walesi Munkáspárt után, vezetője 2018-óta Adam Price. A Walesi Munkáspárt ugyan ellenzi a teljes függetlenedést, de sokat tesz a nyelv és kultúra megmaradásáért, fontosnak tartja az autonómiát.

Támogatottsága

[szerkesztés]

Politikai pártok

[szerkesztés]

Támogatói:

  • Plaid Cymru: Szociáldemokrata, Európa-párti, zöld párt, a walesi függetlenség ügyének legfontosabb képviselője: 10 képviselője van a Seneddben
  • Walesi Nemzeti Párt (WNP): A Plaid Cymru jobboldali, szintén függetlenségpárti szakadár szárnya: 1 képviselője van

Ellenzői:

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]

Az alábbi szakasz teljes egészében az azonos témájú angol szócikk fordítása

Igen/Nem közvélemény-kutatások – Szabályos kérdéssorok

Dátum Közvéleménykutató intézet Minta mérete Függetlenné váljon Wales? Előny Megjegyzések
Igen Nem Nem tudja
2020. július 29. – augusztus 7. Yes Cymru/ YouGov 1044 26% 55% 19% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-900000029% Beleértve a 16-17 éveseket is.
2020. május 29. – június 1. ITV Wales/ YouGov/ Cardiff Uni Archiválva 2020. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben 1021 25% 54% 21% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-900000029%
2019. szeptember 6–10. Plaid Cymru/YouGov 1039 24% 52% 23% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-800000028%
2018. december 7–14. Sky News Data- Wales 1014 17% 67% 16% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5000000050%
2018. május 30. – június 6. YouGov 2016 19% 65% 16% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5-600000046%
2016. július ITV Wales/ YouGov Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 1010 15% 65% 20% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5000000050%
2014. szeptember 8–11. ITV Wales/ Cardiff University >1000 17% 70% 13% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-6-300000053% Egy héttel a skót függetlenségi népszavazás előtt.
2014. április You Gov 1000 12% 74% 14% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-7-200000062%

Igen/Nem Függetlenségi közvélemény-kutatások – Nem szabályos kérdéssorok

Dátum Közvéleménykutató intézet Minta Függetlenné váljon Wales Előny Megjegyzések
Igen Nem Nem tudja
2019. szeptember 6–10. Plaid Cymru/ YouGov 1039 33% 48% 20% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-2-500000015% Ha a függetlenné váló Wales az EU tagjává válna.
2016. július ITV Wales/ YouGov Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 1010 28% 53% 20% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-500000025% Ha a függetlenné váló Wales az EU tagjává válna.
2016. július ITV Wales/ YouGov Archiválva 2019. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 1010 19% 61% 21% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5-200000042% Ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot.
2013. március ITV Wales/ YouGov Ismeretlen 10% 62% 28% &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-6-200000052% Ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot.

"0-10" Függetlenségi közvélemény-kutatások – (Az alanyokat 0–10-es skálán kérdezték. 0–4 Ellene, 5 Közömbös, 6–10 Támogatja. "Nem tudja" nem jelenik meg)

Dátum Közvéleménykutató intézet Minta Támogatja összesen Támogatja Közömbös Ellene Ellene összesen
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2019. május 10–15. YesCymru/ YouGov 1133 36% 14% 4% 5% 6% 7% 17% 5% 6% 6% 2% 28% 47%
2017. május 9–12. Yes Cymru/ YouGov Archiválva 2018. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben 1000 29% 10% 2% 6% 6% 5% 18% 4% 6% 7% 5% 31% 53%

Javasolt függetlenségi népszavazás

[szerkesztés]

Adam Price, a Plaid Cymru vezetője 2019 októberében úgy nyilatkozott, hogy céljuk egy függetlenségi népszavazás megtartása 2030 előtt. Ahhoz, hogy referendumot lehessen tartani, szükség van a Walesi Nemzetgyűlés többségének támogatására és Westminster beleegyezésére is.[6] 2020 júliusában a Plaid Cymru egy tervezetet nyújtott be a Nemzetgyűlésnek, amely törvényileg lehetővé tette volna egy függetlenségi népszavazás megtartását, azzal az indoklással, hogy az Egyesült Királyság kormánya elvesztette hitelét a koronavírus-járvány katasztrofális kezelésével, és ezt támasztja alá a walesi függetlenség támogatottságának hirtelen növekedése is. A többi párt képviselői azonban ellenezték az elképzelést, és 43:9 arányban leszavazták.[7]

A walesi függetlenség demográfiája

[szerkesztés]
A walesi függetlenség támogatottsága 2019 szeptemberében korosztályos bontásban

A walesi függetlenségi mozgalom a nyugati világ többi baloldali szeparatista mozgalmához (Skócia, Észak-Írország, Katalónia, Kalifornia) hasonlóan jelenleg alapvetően a fiatal lakosság körében népszerű, és emiatt támogatottsága növekszik. A közvélemény-kutatások alapján a bizonytalan szavazókat leszámítva a mozgalommal szimpatizálók aránya 2014 óta 14%-ról[8] 31%-ra nőtt, abban az esetben pedig, ha a függetlenné váló Wales rögtön megkezdhetné a csatlakozást az Európai Unióhoz, a szavazópolgárok 40%-a támogatná az elszakadást.[9] Nagy a véleménykülönbség a legfiatalabb és a legidősebb generáció között, míg a fiatal 18-24 évesek többsége (55%) támogatja a szeparatizmust, a 65 év fölöttiek 86%-a elutasítja a függetlenségi törekvéseket.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Schoolhistory.or.UK: Edward I’s Conquest of Wales: https://schoolshistory.org.uk/topics/british-history/plantagenets/edward-is-conquest-of-wales/
  2. BBC: History of Wales: The revolt of Owain Glyndwr: https://www.bbc.co.uk/wales/history/sites/themes/guide/ch10_revolt_of_owain_glyndwr.shtml
  3. Trackingterrorism.org: Mudiad Amddiffyn Cymru (MAC) https://www.trackingterrorism.org/group/mudiad-amddiffyn-cymru-mac
  4. BBC: The 1979 referendums: http://www.bbc.co.uk/news/special/politics97/devolution/wales/briefing/79referendums.shtml/ Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. National Assembly for Wales: History of the Welsh devolution: https://www.assembly.wales/en/abthome/role-of-assembly-how-it-works/Pages/history-welsh-devolution.aspx Archiválva 2020. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. BBC: Welsh independence referendum 'before 2030' Plaid leader says: https://www.bbc.com/news/uk-wales-politics-49919125
  7. Deeside.com: Senedd rejects proposals to pave way for Welsh independence referendum http://www.deeside.com/senedd-rejects-proposals-to-pave-way-for-welsh-independence-referendum/
  8. Wales Online: Wales says no to Scottish independence: our exclusive YouGov poll https://www.walesonline.co.uk/news/wales-news/wales-says-no-scottish-independence-7007185
  9. YouGov / Plaid Cymru Survey Results https://d25d2506sfb94s.cloudfront.net/cumulus_uploads/document/4lav01m6zl/PlaidCymruResults_190910_Independence_W.pdf
  10. YouGov / Plaid Cymru Survey Results https://d25d2506sfb94s.cloudfront.net/cumulus_uploads/document/4lav01m6zl/PlaidCymruResults_190910_Independence_W.pdf
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy