Ugrás a tartalomhoz

Zillingdorf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zillingdorf
Zillingdorf címere
Zillingdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBécsújhelyvidéki járás
Irányítószám2491, 2492
Körzethívószám02622
Forgalmi rendszámWB
Népesség
Teljes népesség2030 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület15,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′, k. h. 16° 20′47.850000°N 16.333333°EKoordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 16° 20′47.850000°N 16.333333°E
Zillingdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zillingdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zillingdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 2063 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Zillingdorf a Bécsújhelyvidéki járásban
A Szt. György-plébániatemplom

Zillingdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délkeleti peremén, a Lajta mentén. Területének 4,3%-a erdő, 83,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Legmagasabb pontja 278 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Az önkormányzat két településrészt és falut egyesít: Zillingdorf (1233 lakos 2020-ban) és Zillingdorf-Bergwerk (830 lakos).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Lichtenwörth, északnyugatra Eggendorf, északra Ebenfurth, északkeletre Lajtaújfalu, keletre Büdöskút, délkeletre Völgyfalva, délre Pecsenyéd (utóbbi négy Burgenlandban).

Története

[szerkesztés]

Zillingdorf területe a bronzkorban már lakott volt; erről tanúskodnak a gáta-wieselburgi kultúrához tartozó sírok. A római időkben a régészeti leletek alapján kis település állhatott a mai városközpont helyén. A régió az avar korban is szórványosan lakott volt, de a magyar honfoglalás után a gyepűvidékhez tartozott és teljesen kiürítették. A 13. században a határvidéken jelentős betelepítések történtek mindkét oldalon, ekkor alapították a közeli Bécsújhelyet is. Feltehetően ekkoriban alapíthatta német telepesekkel a Lajtától keletre fekvő Zillingdorfot a Kőszegiek alá tartozó Nagymartoni-Fraknói család, amelynek a határ mindét oldalán voltak birtokai. A település templomát 1300 körül építhették. Első írásos említése 1342-ből való, amikor Nagymartoni Pál és sógornője, Margit megvásárolta a birtokot. A pénzügyi nehézségekkel küzdő család 1400 körül elzálogosította a formálisan még mindig Magyarországhoz tartozó falut, amelyet 1404-ben a gazdag Puchheim grófok vásároltak meg. A Puchheimek jó viszonyban voltak László osztrák herceggel (később magyar királlyal), aki Zillingdorfnak adómentességet és mezővárosi jogokat adott. Az osztrák-magyar viszonyok között lavírozó grófok azonban kegyvesztetté váltak a Mátyás királlyal háborúzó III. Frigyes idején és Mátyás halála után, 1491-ben a császár hűtlenség címén elkobozta tőlük a mezővárost. A Frigyes és II. Ulászló által kötött pozsonyi béke a császár kezén hagyta Zillingdorfot, amely így átkerült Ausztriához. Frigyes a bécsújhelyi székesegyház káptalanjának adományozta a birtokot, amely azonban egyházi szempontból megmaradt a győri püspökségben.

A következő két évszázad sok szenvedést hozott a mezővárosnak. 1529-ben és 1532-ben a Bécset, illetve Kőszeget ostromló törökök fosztották ki, 1605-ben a lázadó Bocskai István hajdúi égették fel és pusztították el a templomát. Bécs 1683-as ostromakor ismét a törökök rabolták ki, gyújtották fel és hurcolták el lakóit rabszolgának. Két évtizeddel később Rákóczi kurucai fosztották ki a határmenti települést.

1785-ben II. József rendezte Zillingdorf egyházjogi helyzetét: a káptalan birtokait az állam vette át, a mezőváros egyházközségét pedig áthelyezték a győri püspökségtől a bécsi érsekséghez. A napóleoni háborúk alatt a franciák kétszer (1805-ben és 1809-ben) szállták meg Zillingdorfot.

Az 1848-as forradalom után megszűnt a feudális birtokszerkezet és megalakulhatott a mezővárosi önkormányzat. Önkéntes tűzoltóegylet, fúvószenekar alakult és 1873-ban egy bécsi karitatív szervezet árvaházat létesített a településen. A 19. században külszíni fejtéssel lignitet kezdtek bányászni, amelyet az ebenfurthi erőműbe szállítottak. A bányászat csúcspontját az 1920-as években ért el, amikor mintegy ezer embert foglalkoztatott, de a bánya a nagy gazdasági világválságban csődbe jutott; helyén ma két, fürdőzésre használt tó található. Az első és második világháború számos áldozatot követelt a település lakói közül. A Bécsújhelyet támadó szövetséges légicsapások idején bombázták a mezővárost is, amely a háború végén, egészen 1955-ig szovjet megszállás alá került.

Lakosság

[szerkesztés]
A Szentháromság-oszlop

A zillingdorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 2063 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 78,1%-a római katolikusnak, 4,1% evangélikusnak, 1,8% mohamedánnak, 14,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 16 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (93,9%) mellett a horvátok alkották 2,4%-kal.

A népesség változása:

2016
2 034
2018
2 030

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. György-plébániatemplom
  • az 1841-ben emelt Szentháromság-oszlop

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zillingdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy