Németh László

Németh László
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában

Németh László (Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) író, esszéista.

Idézetei

• Európának nincs népe, melyet ily rég fenyegetne, s egyre jobban, a szétszóródás, a jellegvesztés s elmerülés veszélye, s kevés, amelyre, bár szavát sem értik, ekkora várakozással hegyeződnek a fülek.
• Egy kis nép nem találhatja meg a feladatát, csak önmagában. Lenni, növelni a kohéziót, elkészülni a pöröly alá, hogy ha összenyomódik is, de megmaradhasson önmagának: ez a kis népek igazi feladata, és az íróké köztük. Az európai koncepciók közül akármelyik győz, akik ránk hozzák, akik megértik, akik "belénk verik": aligha lesz sok közük a magyarsághoz. Én nemigen tudom másnak elképzelni egyik európai megváltást sem, mint magyarságunk nehéz próbájának." (1939)
• A Lajta - s ahány Lajta csak van Nyugat és Kelet közt - ma olyan nagy élet- s stílushatár, hogy ami igazán túlról és csak túlról van, az ideát már csak póz, vagy a legjobb esetben "műveltség". (1939)
• A valóság sokágú, összetett, s csak összetett módszerekkel közelíthető meg. Az új fizika, amikor a jelenségek bonyolultságához alkalmazkodik, nemcsak ismeretet nyújt, de gondolatainkat is rugalmasabbá teszi.
• Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy, kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat.
• A serdülőt a nagy összefüggések érdeklik. Milyen a világ, hogy érvényesülhet benn ő maga. Az ifjú kozmogónus és moralista: ami a képzeletét megfogja, vagy a világ rendje, vagy a példa hatalma.

Mások róla

• "A tömeg egy tagja sem vállalja, hogy ő tömeg, halni tud valakiért, aki elhiteti vele, hogy ő különb. Sikere tulajdonképp csak annak lehet, aki nem törődik vele. Németh László ennél is továbbment: egyenesen menekült előle."
• "Népi író? Ez ellen is tiltakozott már. S aki a népi írót jobbfajta Durbints sógornak képzeli, ugyan meresztheti a szemét: Németh László műveltebb fő minden urbánusnál. Az ő alkotása ma a legmagasabb lombkorona, ágai közül látható be a legtágabb szemhatár. Urbánus irodalmunk: létra, a nyugateurópai kerítésnél [...]. Németh László szervesen fejlődött: nemcsak fölfele lombozott, lefelé is szétterjesztette mélyen a gyökereit [...]"
• "Először kritikusként ébreszt figyelmet. Mikor föllép, semmiféle bírálatnak nincs már súlya, hitele. Rá azért figyelnek föl, mert megmondja a véleményét kereken. [...] Szabó Dezső is elszánt igazmondó, de egyoldalú. Akire lecsap, szétmarcangolja, úgy, hogy sokszor szánalom ébred bennünk irántuk. Németh László veszélyesebb, sohasem ugrik túl a célján, biztosan megragadja a tárgyát, s jót, rosszat elmond róla könyörtelenül."
• "Egyszer megkérdezték, milyen alapon állítja valamiről, hogy az valóság. Először megütközött, aztán elmosolyodott: Orvos koromban hozzászoktam, hogy ne töprengjek, milyen alalpon tartok valakit betegnek, hanem lássak hozzá, hogy meggyógyítsam."
• "Századunk három legeredetibb magyar gondolkodója: Ady, Szabó Dezső és Németh László."
  • Juhász Géza: Népi írók. Magyar Élet - Dr. Püski Sándor kiadása, Bp., 1943. Magyar Társadalomtudományi Könyvtár, sorozatszerkesztő: Veres Péter. Old. 69.-77.; A minőség forradalma'1 (fej.)
• Regényeit nem olvassák, színműveit nem játsszák, eszméit betemette az idő.
  • Tamás Gáspár Miklós: Németh László, az éleslátó vak

Külső hivatkozások

• Hornyik Miklós: Két beszélgetés Németh Lászlóról - Magyar Szemle, X. évf. 5.-6.; 2001 jún.

Források

• Bölcsességek könyve I—II. Aforizmák, szállóigék. Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta Kristó Nagy István. 2. kiadás. Budapest: Gondolat, 1984. [I. 1800 előtt született szerzők; II. 1800 óta született szerzők]