függő

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfyɡːøː]

Melléknév

függő

1. Fizikailag felfüggesztett állapotban lévő.
2. Átvitt értelemben: nem befejezett, függő állapotban található.
3. Valamitől függő, valamire ráutalt helyzetben lévő (pl. alkoholfüggő, drogfüggő, nikotinfüggő).

Etimológia

függ folyamatos melléknévi igeneve.

Származékok

• függőség
• (összetételek): ópiumfüggő

Szókapcsolatok

• függő változó

Fordítások

Tartalom

angol: dependent (en) német: hängend (de), schwebend (de) [1],[3] abhängig (de) román: dependent (ro)

Főnév

függő

1. fülbevaló
2. valamelyik kábítószertől függő személy, illetve annak rabja

Fordítások

Tartalom

angol: addict (en) német: Anhängsel (de) sn, Gehänge (de) sn

Ragozás

függő ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	függő	függők
tárgyeset	függőt	függőket
részes eset	függőnek	függőknek
-val/-vel	függővel	függőkkel
-ért	függőért	függőkért
-vá/-vé	függővé	függőkké
-ig	függőig	függőkig
-ként	függőként	függőkként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	függőben	függőkben
-on/-en/-ön	függőn	függőkön
-nál/-nél	függőnél	függőknél
-ba/-be	függőbe	függőkbe
-ra/-re	függőre	függőkre
-hoz/-hez/-höz	függőhöz	függőkhöz
-ból/-ből	függőből	függőkből
-ról/-ről	függőről	függőkről
-tól/-től	függőtől	függőktől

függő birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	függőm	függőim
a te	függőd	függőid
az ő/ön/maga az önök/maguk	függője	függői
a mi	függőnk	függőink
a ti	függőtök	függőitek
az ő	függőjük	függőik

További információk

• függő - Értelmező szótár (MEK)
• függő - Etimológiai szótár (UMIL)
• függő - Szótár.net (hu-hu)
• függő - DeepL (hu-de)
• függő - Яндекс (hu-ru)
• függő - Google (hu-en)
• függő - Helyesírási szótár (MTA)
• függő - Wikidata
• függő - Wikipédia (magyar)