Politikatudomány

Politikatudomány
politológia
Nanine Vallain: A Szabadság allegóriája (1794) (Francia forradalom múzeuma)
Tárgya	a politika
Jelentős kézikönyvei	Gallai–Török: Politika és politikatudomány (Budapest, 2003)

A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág. A politológia elsődleges célja a politikai események okainak vizsgálata, a tanulságok, következtetések levonása a politikusi torzítások mögött. Elsődlegesen a politikai „intimszférát” kutatja, a háttéreseményeket, az ok-okozati összefüggéseket, melyekből következtetéseket és tanulságokat von le.

Története

Tudományos értelemben vett gyökerei Európában az ókori görög tudományosságig nyúlnak vissza. A társadalmi intézmények vizsgálata már az ókori öntözéses földművelést végző társadalmakban is megjelentek, hiszen már itt megfogalmazódott az igény az egyének cselekvésének összehangolására, az ehhez szükséges hatalom megszerzésére, a hatalom mögötti társadalmi támogatás, egyetértés fenntartására.

A politikai tudományok művelése a középkorban és az újkorban sem szűnt meg, azonban egy igen szűk társadalmi rétegre korlátozódott, és kezdetben több, az állam igazgatásával kapcsolatos tudományt foglalt össze – pl. kameralizmus név alatt.

A modern politikatudomány kialakulásának előfeltétele volt a polgárosodás, a demokrácia és a jóléti állam kialakulása, illetve a gazdasági válságok és világháborúk okozta konfliktusok és az ezek nyomában megjelenő reformok. Legjelentősebb képviselői Amerikában tevékenykedtek – jóllehet ezek egy jó része az európai emigrációból került ki. Európában ehhez képest némi késéssel jelent meg a politikatudomány önálló modern tudományként a kutatásban és az oktatásban egyaránt. Magyarországon is csak a rendszerváltás legitimizálta a korábbi politikai rendszer leginkább bíráló tudomány kialakulását – hasonlóan az európai helyzethez – jogi, közgazdasági, államigazgatási-közigazgatástudományi és történettudományi előzményekre alapozva, illetve ezek által több szempontból hátráltatva az önállósodási törekvést.

Az intézményi háttér kialakulásához mindenütt szükség volt egy politikai reform erejére Európában. Az oktatási rendszer a mai napig sem egységes, nincs egységes, nemzetközileg standardizált politológia-tananyag, több különböző ajánlás létezik – ezek térben és időben egyaránt változnak.

Magyar nyelvű politikatudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények

Magyarország

• Debreceni Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
• Miskolci Egyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Milton Friedman Egyetem (Budapest)
• Pannon Egyetem (Veszprém) – Humántudományi Kar
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Szegedi Tudományegyetem – Állam- és Jogtudományi Kar

Erdély

• Babeș–Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) – Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

Társaságok

• Amerikai Politikatudományi Társaság
• Magyar Politikatudományi Társaság
• Nemzetközi Politikatudományi Társaság

Források

• Gallai Sándor–Török Gábor: Politika és politikatudomány. Egyetemi tankönyv (Aula Kiadó, 2003) ISBN 963-9478-47-4
• Pokol Béla–Bihari Mihály: Politológia. Egyetemi tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 963-19-2529-3
• Bayer József: A politikatudomány alapjai (Napvilág Kiadó, 2000) ISBN 963-908297-X

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Politikatudomány témájú kategóriát.
• Politológia.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Politikaelmélet.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Politika.lap.hu – Linkgyűjtemény