Ugrás a tartalomhoz

Alsólehnic

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólehnic
Alsólehnic a Dunajec partján
Alsólehnic a Dunajec partján
Alsólehnic zászlaja
Alsólehnic zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
PolgármesterŠtefan Džurný
Irányítószám059 06
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség219 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület3,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 39″, k. h. 20° 24′ 39″49.394167°N 20.410833°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 39″, k. h. 20° 24′ 39″49.394167°N 20.410833°E
Alsólehnic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólehnic témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólehnic (1899-ig Sub-Lechnicz, vagy Lechniczalja, szlovákul: Červený Kláštor, korábban Pod Lechnica, németül: Unter-Lechnitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. Alsólehnic (Pod Lechnica/Nižné Šváby), Vöröskolostor (Červený Kláštor) és Koronahegyifürdő (Smerdžonka) egyesülésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 42 km-re északra, Szepesófalutól 4 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Dunajec jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A szomszédos Vöröskolostor megszüntetése után a helyiek elutasították, hogy a nagy kiterjedésű uradalmi földeket műveljék, ezért 1786 és 1788 között Németországból telepeseket hívtak ide. A kolostor uradalmának felosztásával keletkezett Alsólehnic is, amely a 15. században már ismert major volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lechnicz, tót falu, Szepes vmegyében, Dunajecz mellett, Galliczia szélén: 648 kath. lak., kik sok gyolcsot szőnek, lazaczczal kereskednek. Kath. paroch. templom. Az idevaló hegyeken sok fejér, vagy ugynevezett kristály-gyémántok találtatnak. F. u. az eperjesi püspök és káptalan, s a helység nevet ád egy uradalomnak. Ut. posta Késmárk.”[2]

1828-ban „Rubrum Claustrum” alakban jelenik meg először írott forrásban, ekkor 6 házában 57 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sub-Lechnicz, puszta, Szepes vmegyében, Lechnicz fil. 25 kath., 117 evang., 4 zsidó lak. Evang. szentegyház.”[3]

1873-ban „Sublechnic” a neve. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és faúsztatással foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1948-ban egyesítették Alsólehnic, Vöröskolostor és Koronahegyifürdő településeket egy közigazgatási egységbe.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 195, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 236 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 237 lakosából 224 szlovák.

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Vöröskolostorban hunyt el 1775-ben Cyprian Jaisge magyar seborvos, az első sikeres vitorlázó repülő.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Vöröskolostor 14. századi épületegyüttese, 1360 és 1400 között épült gótikus stílusban. Tornya 1750-ben épült a régi alapjain, később átépítették. A 18. században barokk stílusban építették át. 1956-ban és 1974-ben felújították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku
  • Lipták János 1937: Das Rote Kloster und Frater Cyprianus. Késmárk.

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsólehnic&oldid=26157378”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy