Ugrás a tartalomhoz

Bardoc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bardoc (Brăduț, Bardotz)
Bardoci községháza
Bardoci községháza
Bardoc címere
Bardoc címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBardoc
Rangközségközpont
Irányítószám527055
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64050
Népesség
Népesség825 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság854 (2011)[1]
Népsűrűség4,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság505 m
Terület169,73 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′, k. h. 25° 37′46.133333°N 25.616667°EKoordináták: é. sz. 46° 08′, k. h. 25° 37′46.133333°N 25.616667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardoc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bardoc (románul Brăduț, németül Bardotz), egyes forrásokban Bardóc[2] falu és községközpont Romániában, Kovászna megye északnyugati sarkában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Keleti-Kárpátokban, a Persányi-hegység, a Baróti-hegység és a Dél-Hargita által közrezárt Baróti-medence északi szegletében található. 503 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik a Kormos-patak völgyében, a patak bal partján, az Egres és a Kormos-patakok összefolyásánál. A település közelében legmagasabb pont a Tortoma-tető (701 m).

Székelyudvarhelytől (50 km) délkeletre, Sepsiszentgyörgytől (54 km) északnyugatra, Brassótól (60 km) északra található. Legközelebbi város: Barót (7 km).[3]

A községről

[szerkesztés]

A községet Bardoc mellett még három falu alkotja: Erdőfüle (1,5 km), Olasztelek (3,5 km) és Székelyszáldobos (1,5 km). Bardoc a térségben is központi szerepet tölt be, ugyanis innen érhető le a község összes települése.

Fontosabb látnivalók

[szerkesztés]

Terület

[szerkesztés]
Hódok által kidöntött fa a Kormos-patak árterületén

A község területét több mint 8500 hektárnyi erdő borítja. A lomblevelű erdők uralkodó faja a régióban a bükk. Az egykor összefüggő övezetet alkotó tölgyerdőknek ma már csak foltjaik maradtak meg. Ennek ellenére Erdővidéken itt található a legnagyobb erdőterület.[4]

Természeti értékek

[szerkesztés]

A községnek számottevő természeti értékei és altalajkincsei vannak. Jelentős értéket képviselnek a vadállományban gazdag, kiterjedt erdőségek, a hegyi legelők és kaszálók, a halban gazdag alhavasi vízfolyások, a nagy hozamú borvízforrások és a hasznosítható ásványkincsek: lignit, vaskő, bentonit, diatomit, féldrágakövek, épületkő, kavics, homok.

Gazdaság

[szerkesztés]

A lakosság megélhetését, valamint a község gazdaságát az erdőkitermelés, fűrészárugyártás, állattenyésztés és kereskedelem biztosítja.[5]

Bardoc történelme

[szerkesztés]
A bardoci helységnévtábla

A települést 1332-ben Bandachfolua, majd 1333-ban villa Bardach néven említik először a pápai tizedjegyzékben később, bár kiejtésében felvette a mai alakját, de írásmódjában gyakran változott (pl. Bardócz).

Nevének eredete pontosan nem ismert. Egyes teóriák szerint egy hasonló nevű székely őstől származhat a név, másik szerint a magyarok előtt a vidéken élő bolgár–szláv törzsek nyomán maradhatott fenn. Benkő József a párductól eredezteti a falu nevét, ugyanis az ősi székelyek párducnak nevezték az itt őshonos hiúzt. Hivatalos neve jelenleg a román Brăduț megnevezés melynek jelentése fenyőcske. Magyarul kiejtésben és írásmódban egyaránt a Bardoc és az ékezetes Bardóc formák is használatban vannak. A népi szájhagyományokban előfordul a Nagybardoc helynévalak is.

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf magyar király hűségére.

Ez alkalommal Bardocról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

Bardoc a XVIII. században

A toronyban található nagyharang és a kisharang szintén 1937-ből való.

A templomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és az újrafestett padok nagy része a régi templomból való.

Az 1635-ben az I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardoc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

2011-ben 864 lakosából 854 magyar, 4 román volt, 6 fő pedig nemzetiségéről nem nyilatkozott.[6]

Év Népesség (fő) Magyar Román Német Egyéb
1850 664 655 9
1880 796 796
1890 898 898
1900 878 874 3 1
1910 892 883 2 7
1920 900 890 10
1930 874 874 24
1941 923 922 1
1956 952 N/A N/A N/A N/A
1966 937 931 2 4
1977 921 919 2
1992 992 990 2
2002 925 918 6 1
2011 864 854 4 5
Az első igazi csapat 1954-ben állt össze, ahol a mozgatórugó id. Zajzon Sándor volt

Bardocon a sport egyet jelent a focival. A községközpontban a labdarúgás alapkövét 1941-ben Sápi Elemér igazgató-tanító tette le, amikor Bardocra helyezték, ő hozta a községbe a labdarúgás szeretetét, és az első bőrlabdát is, ami valódi ritkaságnak számított. A labdarúgás szárnybontogatásába sajnos beleszólt a második világháború, emiatt 1944-1951 között nem volt labdarúgás Bardocon. 1952-ben, id. Zajzon Sándor szervezőmunkájának köszönhetően megszületett az első igazi csapat, melynek tagjai vasárnaponként szórakozásból fociztak, de nem volt felszerelésük. Az első barátságos mérkőzésről 1952-ben tesznek említést, amikor Bardoc csapata Magyarhermánnyal játszott. 1964-ben a csapat felvette a „Tátra” nevet, és egyesült az erdőfülei csapattal, ezeket az éveket az új öltözõ folyosóján kiállított képek örökítik meg. Az 1987–88-as idényben a csapatnak sikerül feljutnia a megyei II.-ből a megyei I. osztályba, ennek az osztálynak ma is oszlopos tagja. 1994-ben a csapat nevet cserélt, és felvette akkori fő támogatója, Lőrincz Zsigmond tulajdonában levő, kovásznai Prima fagyigyár nevét, így lett a csapat neve Bardoci Prima.

„Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen veszítünk, még az sem fontos, hogy jók vagyunk-e. Egyedül az számít, hogy játszunk-e.” – áll azon a márvány emléktáblán, amit a bardoci labdarúgás hatvan éves fennállásának tiszteletére állítottak 2014-ben.[7]

Szórakozás

[szerkesztés]

A Dél-Hargita kiváló vadászterület, a pisztrángban gazdag Kormos vize a horgászok eldorádója.

Infrastruktúra

[szerkesztés]

A falu három irányból közelíthető meg, Székelyszáldobos irányából a 41-es községi úton Olasztelekről és Erdőfüléből a 42-es községi úton.

2013-ban befejeződött a víz- és csatornahálózat teljes körű kiépítése a falu határában korszerű szennyvíztisztító telep létesült.

Ami a villany-, telefon- és internethálózatot illeti: a falu a legmodernebb rendszerekkel büszkélkedhet.

A hulladékbegyűjtés hetente (szerdán) történik. A faluban három szelektív hulladékgyűjtőpont is található.

Itt született

[szerkesztés]
Benkő József (1740-1814) teológus

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  2. Sepsiszéki Nagy Balázs. Székelyföld falvai a XX. század végén – I. Háromszék. Budapest: Nap Kiadó, 279. o. (2003). ISBN 9638116382 
  3. Google Maps
  4. Erdővidék (angol nyelven). Járjuk be Erdővidéket!. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  5. Administrator: Bardoc (ro-RO nyelven). www.alutusregio.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  6. Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai. nepszamlalas.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  7. István, Pálfi Csaba és Takó: Erdővidék regionális hetilap. evidek.ro. [2018. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  8. erdovidek.home.ro - Hires emberek. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  9. erdofule.ro - Erdofule sportjarol[halott link]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy