Hídvég (Románia)
Hídvég (Hăghig) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Hídvég |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527100 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64407 |
Népesség | |
Népesség | 1800 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 617 (2011)[1] |
Népsűrűség | 59,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 490 m |
Terület | 30,18 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 50′, k. h. 25° 35′45.833333°N 25.583333°EKoordináták: é. sz. 45° 50′, k. h. 25° 35′45.833333°N 25.583333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg) falu Romániában, Kovászna megyében. Nyáraspatak tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 16 km-re nyugatra, a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt jobb partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a Földvárra menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta. Német neve egykori hercegi várra utal.
Története
[szerkesztés]1332-ben Hydueg néven említik először. A falunak a tatárjárás előtt szász lakossága lehetett, de 1242 után magyarokkal telepítették újra. A falut 1612-ben a brassói szászok, 1658-ban és 1690-ben a tatárok dúlták fel. A 18. század elején a nemesi birtokokra nagyszámú román jobbágy telepedett. 1848. december 24-én itt verte le Puchner tábornok a háromszéki felkelést. 1910-ben 2258 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1621 lakosából 811 magyar, 692 román, 109 cigány, 9 német volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma román kori eredetű, a 14.- 15. században gótikus stílusban átépítették, majd a 16.-17. században reneszánsz stílusban újjáépítették. A 18. század elején földrengés, 1740-ben tűzvész rongálta meg, melyek után újjáépítették. Tornya 1841-ben épült.
- Ortodox temploma 1854-ben épült.
- A Nemes család kastélya 18 – 19. századi. A család római katolikus kápolnája a 19. században épült.
- A Mikó-kastély barokk része a Bagolyvár 1977-ben a földrengésben megrongálódott, ezért lebontották, az újabb részek 19. századiak.
- A Sárga ház 1606-ban épült, a 19. században átalakították.
- A Kövesdi udvarház 1820 körül épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1585-ben Mikó Ferenc krónikaíró, csíki főkapitány.
- Itt született 1889-ben Nemes János magyar földbirtokos, felsőházi tag.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro