Brüsszeli metró

Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro)
M6 „BOA” az 5-ös metró vonalán
Adatok
Ország	Belgium
Helyszín	Brüsszel fővárosi régió
Típus	metró
Átadás	1976
Hálózat hossza	40 km (55,7 km) km
Vonalak száma	4
Állomások/megállók száma	58 (69)
Nyomtávolság	1 435 mm
Éves forgalom	150 800 000 (2010)
Üzemeltető
Üzemeltető	STIB/MIVB
Tulajdonos	STIB/MIVB
Elhelyezkedése
Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro) Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 50′ 48″, k. h. 4° 21′ 09″50.846666666, 4.3525
A Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A brüsszeli metró (franciául Métro de Bruxelles, hollandul Brusselse metro) a belga főváros, Brüsszel metrórendszere. 4 metróvonalból áll, az 1-es, 2-es, 5-ös és 6-os metróból. A több mint 40 kilométer hosszú rendszer 37,5 kilométeres szakasza a föld alatt fut.

Az első tervet 1892-ben készítették el. 77 évvel később, 1969-ben a projekt első részeként egy 6 megállót tartalmazó földalatti alagutat hoztak létre villamosok számára. Ez lett a prémétro.

2010-ben mintegy 150 millió utast szállított a metró. 59 metróállomás, 15 premetróállomás és 7 átszállóhely létezik a mai hálózaton. A 32 kilométeres (a prémetrót nem számítva) hosszúságával a világon a 72. metró. A premetrót beleszámítva 55,7 kilométeres hosszával a 61. helyen áll. Állomások száma szerint a 36. és ha a premetró állomásait is beleszámoljuk, akkor a 26. helyen áll a világ metrói között.

A brüsszeli metró működtetését a STIB (Société des Transports Intercommunaux de Bruxelles) biztosítja; ez a részvénytársaság biztosítja a villamosok és a buszok többségének közlekedését is a Brüsszel fővárosi régióban. Brüsszel és agglomerációjának kiszolgálását a De Lijn és TEC regionális busztársaságok, valamint a nemzeti vasúttársaság az SNCB is biztosítja.

Az SNCB vasúthálózata bizonyos helyeken csatlakozik a metró- és villamoshálózattal Brüsszelben.

Belgiumban egyedül Brüsszelben van metró, Charleroi és Antwerpen városokban csak premetró-rendszer működik.

Vonalak

Vonal	Végállomások			Indítás	Hossz	Állomások száma	Közlekedési sűrűség
1	Gare de l'Ouest / Weststation	↔	Stockel / Stokkel	2009	12,5 km	21	5 perc
2	Elisabeth	↔	Simonis	1988/2009	10,3 km	19	6 perc
5	Herrmann-Debroux	↔	Érasme / Erasmus	2009	17,3 km	28	5 perc
6	Elisabeth	↔	Roi Baudouin / Koning Boudewijn	2009	15,5 km	26	6 perc

Térkép

Egy „Boa” metró belseje

Története

A brüsszeli metró első tervei 1892-ben készültek el, londoni és párizsi mintára. A terveket II. Lipót belga király – becenevén „az építő király” (fr. roi-bâtisseur) – támogatta. A 20. század első felében több földalatti vonalhálózati tervet is készítettek, viszont lakossági és adminisztrációs támogatás nélkül. Egészen az 1950-es évekig várni kellett, hogy meglegyen egy egészen rövid kis szakasz a Gare du Midinél. A prémétro alagútja 1969-ben nyílt meg a városközpontban több állomással is. Az igazi metró 1976-tól közlekedett.

A Sainte-Catherine állomás bejárata

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Métro de Bruxelles című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Az STIB-MIVB hivatalos weboldala. stib-mivb.be, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. március 24.)