Ugrás a tartalomhoz

Gilvács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gilvács (Ghilvaci)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségMajtény
Rangfalu
KözségközpontKismajtény
Irányítószám447202
SIRUTA-kód138235
Népesség
Népesség355 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság106
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 42″, k. h. 22° 40′ 15″47.678390°N 22.670816°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 42″, k. h. 22° 40′ 15″47.678390°N 22.670816°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilvács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gilvács (románul Ghilvaci, németül Gilwatsch) település Romániában, Szatmár megyében. 1992-ben 399 lakosa volt.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kraszna partján, Nagymajtény közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

Gilvács nevét 1393-ban Gyluach, 1466-ban Gelwach alakban írták a korabeli oklevelek.

1398-ban a Szántói Petten család birtoka volt. 1391-ben és 1417-ben itt iktatták be Báthori Istvánt (későbbi országbírót) és fivérét, Báthori Benedeket, az ecsedi uradalom urait. 1609-ben a Báthoryak után Tedy Bálint kapta meg, később újra az ecsedi uradalomhoz tartozott, s Bethlen-, majd Rákóczi-birtok lett.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, és svábokat telepített ide 1751-ben, ők lettek a település újbóli megalapítói.

Lakossága 1941-ben 738 fő, amelyből 28 német volt.

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Temploma 1841-ben épült, 1888-ban átalakították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy